Melyik Budapesti kerület vagy melyik agglomerációs terület az, ahol nem jellemző a szomszédolgatás és az emberek békén hagyják egymást? Meghagyják a privát szférát egymásnak?

Sehol nem kötelező. Az más téma, hogy engem mindig úgy neveltek, hogy azért illik köszönni a szomszédnak és segíteni, ha úgy van. A szüleim szomszédjaival is jóban voltunk, bár nem jártunk össze, de azért tudtunk egymásról, olykor rányitottuk az ajtót, ha régóta nem láttuk és neki ez jól esett.

Most társasházban lakunk. A 31 lakásból szinte minden állandó lakót ismerünk arcról, 2 szomszéddal össze is járunk hétvégente/este, de voltunk már együtt kirándulni és nyaralni is. Barátainknak tekintjük egymást. Van olyan is, akivel csak köszönünk egymásnak, néha egy két jó szót szólunk egymáshoz (Boldog karácsonyt!), aztán mindenki megy a dolgára és olyan is van, zömében főleg bérlők, akik nem szólnak senkinek kettőt sem.

Nekünk szerencsénk van, baromi jó közösségben élünk és én ezt szeretem. Persze nem kötelező részt venni a közösségi életben, ahogy nem is teszi mindenki. Az előző lakásunkban a kutyát nem érdekelte élünk e még és engem sem igen érdekelt senki, mert az egy olyan közösség is volt... Szóval bárhol találsz ilyen helyet, csak is rajtad múlik.

Összességében

Ahogy írják is:nem kötelező kapcsolatot tartani, jóban lenni, sőt, még köszönni sem a szomszédnak, körülötted élőknek.

DE: ha ennyire el szeretnél zárkózni a világtól inkább úgy válassz lakást/házat,hogy ne legyenek közvetlen közeledben lakók.

Ilyet kertvárosi részen az agglomerációban egyszerűbb találnod, vagy Budapest külső kerületeiben.

Esetleg a budai rész elit negyedében - pl. XII. kerület- ahol veszel egy hatalmas villát és a szomszédtól, aki még véletlenül sem magyar, kétméteres kerítéssel határolod el az ingatlanod.

Arra viszont számíts,hogy amennyiben bármi baj történik felejtsd el a szomszédokat, ami viszont néha jól jöhet.

Pl. tűz/vízkár esetén nem árt ha a szomszéd tudja pl. a telefonszámodat,hogy hol értesítsenek mielőtt leég a lakásod.

Nem kell barátságban élned senkivel, de szerintem nem is tanácsos tökéletesen lezárkóznod a közvetlen környezetedtől.

Annak ellenére,hogy a mai világban sajnos ez nem egyedi...

Én egy tízemeletes panelház kellős közepén laktam az 5. emeleten majd 7 évet Pest belvárosához közel, úgy, hogy fogalmam sem volt róla, ki lakik a szomszéd lakásokban. Talán egyszer-egyszer összefutottunk liftben, vagy épp akkor jöttem mikor valamelyik szomszéd ment, de ez kb. 10 alkalom lehetett összesen a 7 év alatt.

Ez pedig kábé teljesen természetes dolog manapság, főleg Budapesten, vagy szinte bármely nagyvárosban.

#7 azt' majd kihajintják, mert azt hiszik hogy lopni akar és a területet méri előre fel...

Más világ van már mint régen... idióta lett a világ.

Előző (bérelt) lakásban elég jó viszonyban voltam a szomszéd nénivel, meghallgattam ha épp ráértem, rákérdeztem az egészségére, kölcsön adtam cukrot/sót, ha melóban olyan ajándékot kaptam amit nem szerettem, odaadtam, öntözte a virágom amikor elutaztam stb.

Most hogy vettünk lakást, a szemben lévő néni nagyon fura.

Jópofiztunk pár hónapig, de csinált olyat hogy nyitva hagytuk az ajtót amikor pakoltunk, és simán besétált, semmi helló, semmi elnézést, hanem ilyen bambán rácsodálkozott hogy jaaaaj de máshogy néz ki ez a lakás! Meg aztán nem tudta eldönteni hogy mossuk fel közösen a folyosót, emiatt is egyszer leb.szott meg más kis dolgok miatt és azóta aktívan kerülöm.

Ő egyszer-kétszer mondta hogy alig lát már, elütöm azzal hogy dolgozok, nem állok le beszélgetni.

Szerintem teremts meg magadnak egyértelműen egy privát szférát, amihez alkalmazkodjanak mások. Ha nagyon nyomulnak, mondd hogy menned kell, nem érsz rá és hagyd őket ott.

Én azért bízom benne,hogy a világ nem arról szól,hogy tartsunk 3 lépés távolságot.

Nincs baráti kapcsolatom egy szomszédommal se, de mindig beszélőviszonyban voltunk, és bármi baj volt segítettünk egymásnak. Sőt, ballagáskor egy kis ajándékkal kedveskedtünk egymás gyerekeinek, sok sikert kívánva.Én jobban érzem így magam mint beosonva, köszönés nélkül elkerülve a másikat.