Körülbelül mekkora telek szükséges a termeléshez?

A szüleim igyekeztek önellátóak lenni még a szocialista kötelező állásuk mellett is. Akkor még csak 800 négyszög öles kertünk volt, azaz kb. 2800 m². Ennek a területnek legtöbbször kevesebb mint felén történt az élelmiszernövények termelése, a többin állatoknak például takarmányrépa volt termelve. Termeltünk krumplit, sárgarépát, petrezselymet, amiből télre el is vermeltek a szabadban, tehát nem hűtöttük áramot fogyasztva semmit. Vagy zöldbabot is, amit befőttes üvegekben elrakva a következő szezonig maradt. Szokott lenni paradicsom és paprika is, valamint zöldborsó. Lehet hogy kihagytam még valamit. Mindegyikre jellemző hogy érett istállótrágya került minden évben a földre, méghozzá nem visszafogottan mert volt bőven. Valamint fúrt kútból öntözve is volt minden. Mindezek miatt nagyon bő volt a termés, például a paradicsomtól teljesen piros volt a föld és az állatoknak is jutott bőven. Két családnak is jutott ebből a megtermelt élelemből, boltban csak kenyeret vettünk. Csirke- és disznóhús is házilag volt, valamint tej. Édesanyám mindig olyan levest főzött, amibe több anyag már nem is fért, tehát nem olyat amilyet egy étteremben lehetne rendelni ahol a profit a lényeg.

Pontos választ nem könnyű adni a kérdésedre hogy m²-re pontosan mennyi kell 1 főre. Egyes önellátók még 1 hektár (10 000 m²) föld szükségét is fontosnak tartják. De aztán kiderül hogy ők búzát és kukoricát is termelnek rajt a csirkéknek. Nálunk a csirkék és tojótyúkok a fűnyírót is helyettesítették és cserébe napi kb. 20-30 db tojást tojtak. Télen búzát is kaptak de azt nem mi termeltük.

Más önellátók meg több hektár vagy akár több tíz hetárt javasolnak, viszont ők azon az állatok szálas és szemes takarmányát is megtermelik és eladásra is termelnek hogy a traktor üzemanyagát megvehessék. Édesapám soha nem vett traktort hanem a szarvasmarháival munkálta meg a földet. A szarvasmarháknak szálas takarmányt sem termelt soha, hanem a vízügy még hálás is volt azért hogy a folyó védőgátjának kaszálását elvégezte ingyen és a szénát hazavitte.

Ha csak növényt akarsz termelni akkor az említett 1000-1500 m²-re szükséged lehet, de nem baj ha több mert veszteség is adódhat például ha a krumpli egy része megfagy a veremben.

A YouTube-on van fent az Ásó, kapa, kamera c. sorozat, abban az Erdéyi faluba költözött fiatal pár is nagyjából ekkora területen termeli meg az évi élelmiszer szükségletét. Vagyis amekkora kertek szoktak lenni a falusi házaknál az elég. Persze nem mindegyik háznál csinálták kellő szakértelemmel, és akkor jóval nagyobb kert is kevésnek bizonyult. Igazából ahhoz szoktunk hozzá hogy a területtel nem takarékoskodunk. Hanem elvetjük ami eszünkbe jut. Azon a részen nem hangzik soknak 1 hektár föld ára, 200 000 Ft körül van.

Géczy Gábor a Magfalva alapítója is szokott az önellátásról előadásokat tartani a YouTube-on, ő kerek 1 hektárt javasol egy család ellátására. De a trágyázás és öntözés mértékétől függ.

Én direkt önellátási célokkal vettem 4000nm es kerttel rendelkező házat... egy 3 tagú család úgy hogy van egy vegan én (30/f)

Teljes évi zöldségadagot megtermelem 1500nm-en... de ha gazdaságosabban bánnék a területtel, szerintem 800 on is menne...

+ már 2. Éve fogok kísérletezni a búzával 400nm en tavaly megtermett annyi, hogy az évben minden vasárnap tudtam a kemencémben sütni 3 kilós kenyeret.

Télre főleg lecsó, tök, krumpli, meg fagyasztóba sok saláta, eper, zöldborsó, bab...

Gyümölcsfáim még fiatalok, de remélem 4-5 éven bellül, tudok majd eltenni egész évre lekvárt, kompótot.

Széna/szalma mulcsos kertem van.

Célom, hogy semmi másra ne legyen szükségem, mint ami megterem a kertben... most olyan 75%nál tartok.

Ha megy az angol egy kicsit Ruth Stout könyveit ajánlom, magyar kiadásról én nem tudok...

[link]