Ha eladom az ingatlant, megkapom a foglalót és utána a az összes pénzt, de a vevő meggondolja magát, a foglalót nem kell neki visszaadnom?

" A másik félnek fizetett pénzt akkor lehet foglalónak tekinteni, ha annak fizetésére a kötelezettségvállalás megerősítéseként kerül sor, és ez a rendeltetés a szerződésből egyértelműen kitűnik.

A jogbiztonság és a felek érdeke azt kívánja, hogy a szerződést teljesítsék. A foglalóval a vevő és az eladó azt jelzi, hogy a szándékuk komoly, és tudomásul veszik, hogy amennyiben a szerződést nem teljesítik, a szerződésszegés egyéb jogkövetkezményein /kamat, kártérítés stb./ kívül más hátrányt is szenvedhetnek, tehát a foglaló összegét elveszíthetik vagy annak kétszeresét kell megfizetni.

Ha a szerződés érvénytelen, a foglaló kikötése is érvénytelen. A foglaló adásának hátrányos jogkövetkezményei tehát csak érvényes szerződés esetén alkalmazhatóak, érvénytelen szerződés esetén a szerződés előtti helyzetet kell visszaállítani, azaz a foglalót vissza kell adni.

A foglaló sorsa a szerződés teljesítése vagy megszűnése esetén:

Ha a szerződést teljesítik, a tartozás a foglaló összegével csökken.

A felek a szerződést közös megegyezéssel is felbonthatják, ebben az esetben az eredeti állapotot kell visszaállítani, mert a szerződés visszamenőleges hatállyal szűnik meg, ilyen esetben a foglaló visszajár.

Ha a szerződés teljesítése olyan okból hiúsul meg, amelyért egyik fél sem felelős, vagy mindkét fél felelős, a foglaló visszajár. A teljesítés meghiúsulásáért felelős fél az adott foglalót elveszti, a kapott foglalót kétszeresen köteles visszatéríteni.

Ha a szerződést nem teljesítik, vizsgálni kell, hogy valamelyik fél magatartása vétkesnek, azaz jogellenesnek tekinthető-e? Ha szerződő úgy járt el, ahogy az az adott esetben elvárható volt, de ennek ellenére a szerződés meghiúsult, a foglaló hátrányos jogkövetkezményeit nem lehet alkalmazni, az összeget vissza kell fizetni.

Ha a vevő vétkes volt, a foglalót elveszti. Ha a szerződés az eladó hibájából hiúsul meg, a kapott foglaló kétszeresét kell megfizetnie a vevőnek.

A gyakorlatban igen elterjedt tévedés, hogy akár néhány napos késedelem esetén a felek a foglaló jogkövetkezményeit kívánják alkalmazni. Önmagában a fizetési vagy birtokba adási késedelem nem ad alapot a foglaló elvesztésére vagy kétszeres visszafizetésének kötelezettségére. Csak az összes körülmény gondos mérlegelése után dönthető el, hogy fennáll-e valamelyik fél felelőssége."

Magyarul, amennyiben a vevő úgy fizeti ki neked a teljes vételárat, hogy az egyik része a foglaló (amit vmikor már kifizetett) és utána a többi fennmaradó összeget is, aztán mégsem jön össze az adásvétel, akkor több dolog lehet:

1. ha a vevő tőle független okok miatt kénytelen elállni a szerződéskötéstől, tehát ő sem "hibás" a meghiúsulásban, akkor a foglaló is visszajár neki

2. ha nincs a semmilyen tőle független ok, tehát "hibás" a meghiúsulásban, vagyis valszeg csak simán meggondolta magát, akkor a foglaló nem jár vissza

3. ha az eladó "hibája" miatt hiúsul meg a szerződéskötés, akkor az eladónak duplán kell visszafizetnie az óvadékot a vevő részére

4. közös megegyezéssel semmisnek tekintik a szerződést, ilyenkor a foglaló visszajár

Tehát amennyiben te, mint eladó úgy jártál el az adásvétel során, ahogy az tőled elvárható volt (magyarul nem vagy "vétkes" a meghiúsulásban), viszont a vevőd ne tőle elvárhatóan jár el, akkor a foglalót megtarthatod.

De azért nézd át a szerződéseteket, hogy abban mi szerepel. Ugyanis ez, amit leírtam általánosságban alkalmazandó, ha viszont ti ettől eltérően fogalmaztátok meg a szerződést, akkor aszerint kell rendeznetek az ügyet.

" Ha

szerződő úgy járt el, ahogy az az

adott esetben elvárható volt, de

ennek ellenére a szerződés

meghiúsult, a foglaló hátrányos

jogkövetkezményeit nem lehet

alkalmazni, az összeget vissza kell

fizetni."

Ezek szerint ha megse kap hitelt a vevo akkor visszakaphatja a foglalot? Tegyuk fel volt elozetes pozitiv biralata es nem valtozott semmi.