Vályogház vásárlás - álom vagy rémálom?

Vályog= Kevés pénzért kevés kényelem. Vannak emberek, akiknek ez nem gond és vannak akik meg pihenni szeretnek munka után, nem házat tatarozni, vályogvakolatot kevergetni, meszelni 2-3 évente és hasonlók. Mert a vályog ilyen. Igazából egyben lehet tartani, de lényegesen több munkával, mint egy téglaházat.

A fő baja a vályognak az, hogy érzékeny a vízre. Nedvesen duzzad, szárazon zsugorodik. Alapja nincs egynek se, a falak mozognak, jól záródó modern ablakot nem viseli el, ahogy a laminált parkettát sem. Sőt igazából a csempe se nagyon marad meg rajta.

A vályoghoz hajópadló való, ami viszont a vízszigetelés miatt 20 évente csere és biztos, hogy nem eladás előtt cserélték.

Ha egy kicsit sem értetek hozzá, akkor nem nektek való, ne vegyetek, mert számotokra rémálom lesz. Ez tuti.

Én 25 évig éltem falun vályogban, születésemtől kezdve fiatal felnőtt koromig és napi szinten láttam, hogy mennyit melóztak vele a szüleim. Én szerettem a vályogházat (még anno gyerekként, mert nem tudtam mennyi munkával jár), vastag falak esetén nagyon jó hűvös a klímája nyáron a 40 fokos kánikulában, de ezen kívül nem nagyon volt más előnye. A (régi) vályogházak 95%-a nincs alászigetelve, a talaj felől folyamatosan kapja a talajnedvességet, párát. Ez okozza a problémák döntő többségét. Gyakran vizesednek a falak alulról, a fal ledobja a csempét (nálunk is ledobta a fürdőszobában mindig), a vakolat folyamatosan hullik kívül-belül mindenhol (szintén a vizesedés miatt), állandóan tapasztani, javítgatni kell, nincs olyan, hogy most nem érek rá vagy nincs hozzá kedvem. Ha nem javítgatják folyamatosan a vályogházat, akkor az nagyon hamar leamortizálódik, tönkremegy. Nálunk a (volt) falumban az üresen hagyott vályogházak alig pár év alatt összedőlnek. Kihalnak belőlük az idősek, a fiatalok beköltöznek a városba, ahol van munkahely, a ház meg üresen áll és 2-3-4 év alatt összedől. Míg a téglaházak évtizedekig is állnak. A mi volt házunkon is legalább 3-6 havonta mindig megjelent valahol egy vakolathullás, fél-egy m2 területen kb. Vagy az utcafronton, vagy az udvar felől, vagy bent a házban a konyhában, vagy a szobában. Mindig volt vele munka. Hullik a mennyezet, a szél elviszi a cserepeket, állandóan igazgatni kell a tetőt, hogy ne ázzon be, stb. (Ezt jelenti az együtt élni a házzal. Folyamatosan javítgatni kell, sose lesz vége.) A falakat szigetelni kívül-belül nem érdemes, mert penészedni fog, sőt nem is ajánlatos, nem szabad, mert a vályognak a talaj felől érkező magas páratartalom miatt folyamatosan szellőznie kell. Ajó-, ablakcsere, külső-belső falszigetelés, padló alatti szigetelés felejtős a vizesedés és a penész miatt. Emiatt rosszabb a ház hőmegtartó képessége is télen, így magasabb a "fűtésszámla" is. A vályogfalba beköltözhetnek az egerek, sőt a patkányok is, alagutakat, járatokat vájhatnak a falba, hallani lehet őket, ahogy közlekednek, rohangálnak, veszekednek, marakodnak ezekben a járatokban. Élik az életüket. Sőt, annyira szétfúrhatják járatokkal a házat, hogy akár még meg is rogyhat, extrém esetben akár össze is dőlhet a ház. Ezért fokozottan irtani kell a rágcsálókat szünet nélkül. A volt szomszédunk kiköltözött Németországba, de meghagyta a vályogházát, nem adta el, gondolta, megtartja "nyaralónak", ha évente egyszer-kétszer hazalátogat Mo-ra. Mivel külföldön élt, télen nem fűtötte egyáltalán a házát, a vályogfala emiatt úgy szétrepedt teljes hosszában függőlegesen a mennyezettől a padlóig 3 méter hosszan, hogy az utcafronti falon a ház sarkán keletkezett egy 25-30 cm széles repedés, teljesen szétnyílt az utcafronti és az oldalsó (szomszéd felőli) fal. Ketté nyílt a ház sarka. Szétfagyott a 60 centi vastag vályog plafontól a padlóig. A szobából ki lehetett dugni a fejünket az utcára a falon keresztül. Utána valahogy helyrehozták ezt a hatalmas széles hasadékot, összehúzták a házfalakat vasakkal, de hogy hogyan, azt nem tudom. (Pl. ezt is jelenti, hogy meg kell tanulni együtt élni egy vályogházzal. Hogy ilyen problémák bármikor jelentkezhetnek, amiket azonnal meg kell tudni oldani. Bármikor szétfagyhatnak a falak, a vízcsövek, ha nincs fűtve télen a ház, megsüllyedhet, ha sok az eső és akkor alá kell falazni, ledőlhet, leomolhat egy része, vissza kell állítani, "megindulhat" a ház. Megdőlhet.) A vályogházhoz érteni kell. Nagyon. Rengeteg pénzt el tud vinni, ha valaki nem ért hozzá, nem megfelelően tartja karban vagy elhanyagolja, nem javítgatja folyamatosan. Vályogban lakni egy "életforma, életstílus". (Néha önként választott, de általában "kényszer szülte" életforma.) Oda "születni kell" :DDD, hogy az ember már kisgyerek korától eltanulja a szüleitől, szomszédaitól, helybéliektől, hogy hogyan kell fenntartani, gondozni, rendezgetni egy ilyen házat. Nem való mindenkinek. Én se költöznék vissza még egyszer vályogba. Időrablás. (És pénzrablás főleg.) Rengeteg munka. Cserébe olcsó. De csak a vételár. A fenntartása már nem.

#5,

A második bekezdésben leírtakkal teljes mértékben egyetértek.

És megértem a helyzeted, a vételáruk valóban csábító, reményt ad az embernek, de hozzáértés nélkül nem könnyű fenntartani egy ilyen ingatlant.

Itt egy hosszú (és nagyon érdekes, tanulságos) cikk, én nagyon szeretem, mert sokat lehet belőle tanulni a vályogépületekről. Szerintem megéri elolvasni.

[link]

(#4)