Ki, hogy döntene egy ilyen helyzetben (elméletben)?
Fiatalokról van szó, nagyszülőknek háza van, ugyanabban a városban, mint ahol a fiatalok laknak albérletben, mert egyértelmű, hogy egy fiatal pár a saját életét szeretné élni, mint bárki aki megteheti.
Hallgattam a panaszkodást, hogy sosem lesz pénzük önerőre se.
Semmi közöm a családi viszonyokhoz, nyilván ez egy nagyon kényes téma. De ilyen esetben inkább fogam összeszorítva kibírnék pár évet anyáméknál, hogy meglegyen az önerőre való, semmint albérletre elszórni. Ráadásul a hölgy jóban van a szüleivel, fordítva, a férfi családjánál lenne ez problémásabb, mert ők nehezebb esetek. A nő akar háziállatot, a lakásban nem lehet, a férfi szerint offos olyan albit keresni ahol lehet, meg esze ágában sincs. Anyóséknál, a lány szüleinél vannak állatok így egy csomó vágy ki lenne pipálva némi alkalmazkodás, konfrontálódás árán.
Én nem tehetem meg, hogy otthon éljek pl., mert több száz kilométerre elköltöztem. De ilyen esetben tényleg inkább kibírnám és az önerőt választanám albérlet helyett és meghúznám magam anyáméknál.
Félreértés ne essék én semmilyen tanácsot nem adtam ennek a fiatal nőnek, csak elgondolkodtatott a dolog.
válasza:Amit "gondolsz", az a legjobb módszer arra, hogy utána senki ne legyen jóban a szülökkel, az ilyen kényszer-együttélés csak stressz és közel sincs annyi elönye, mint amit egyesek elképzelnek.
A szülök nem fogják ingyen engedni a gyerekeket, ha meg a rezsit, kaját fizetik, akkor már nem igazán sokkal marad több, mint ha külön mennek albérletbe.
Emellett garantált a vita, hogy ki mennyit fizet/nem fizet, és csak romlik a viszony.
Egy albérletnek pár évre nem kell nagynak lennie, egy egyszobás garzon böven megfelel, és az nem drága.
Amíg összegyüjtenek valamit, addig mondjanak le az állatokról, pár év múlva ugyanúgy lehet tartani, emellett az is pénzbe kerül, ha spórolni akarnak, akkor ilyen pluszokat hagyjanak ki inkább.
Olvasd egyszer végig az itteni kérdéseket, rengetegen gondolták úgy, hogy pár év a szülöknél, utána tudnak lépni, a legtöbb esetben ott ragadnak, és folyamatosan veszekednek egymással, rövid idö alatt a párkapcsolat is rámegy, az eredmény, hogy se párja nincs, sem lakhatása, sem normális szülö-gyerek kapcsolat nem marad.
1-es ebben valószínűleg igazad van. De sajnos ők kb. 600-at keresnek ketten, az albi rezsivel 170 ezer. Erre jön még a kaja, pipere, ruházkodás, autójuk sincs. Havi 200 ezret sem tudnak félretenni. Azt az évi max. 1,5 milliót, amit el tudnának rakni, elköltik utazgatásra.
Én ezzel sem feltètlen értek egyet, sok ismerősöm lemondott sajnos a szórakozásról, hogy meglegyen a lakás. Egy baràtnőmék most fizetik a törlesztőt, és mintha ráérzett volna a baba, hogy most végre jöhet, nem tervezetten ugyan, de szülők lettek, 10 év utàn 1 db be nem szedett tabi miatt. Tök boldogok és jővőre el tudnak menni nyaralni valahová végre.
De azzal is egyetértek, hogy mikor élj, ha nem fiatalon. Csak a tapasztalat az, hogy aki fiatalon letette az alapokat, spórolva ugyan, aztán sikerült gyereket vállalni, összességében boldogabbak és ki tudják élni magukat gyerekkel is. Akik felett meg eljárt az idő mindenhogy, ők megbànták, hogy a szórakozásról szóltak a húszas éveik.
Mondjuk erre egyszerűen nincs recept. Nekem van 7 millió ft megtakarításom, en sem nyaraltam sehol, viszont olcsó szobát béreltem, most meg páromnál élek. Én az ő lakasára nem alapozok, nekem fontos volt a saját vagyonom. Tudnék venni hitelre egy ici-pici lakást de egyelőre még gyűjtögetek.
Számomra csak döbbenet mennyire ki tud folyni az emberek kezéből a pénz. :(
válasza: válasza:Eleve nem működőképes az a kapcsolat, ahol az egyik mindenképpen háziállatot akar, a másik meg semmiképpen.
Felesleges nekik közös lakásra gyűjteniük, úgyis széjjel fognak menni.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!