Lehet jelentősen lejjebb mennek az agglomerációban a családi házak árai a rezsi és főleg az üzemanyagárak emelkedése miatt?

Nekem 0 ft a villanyszámlám még 9 évig, utánna is fedezi a fogyastásom kb 70%át. Gáz számlám évi 80000 ft melegvízzel 22-23 fokon.

Nyáron a klíma 0 ft-omba kerül, mert akkor dolgozik mikor a napelem is, azaz mikor kitesznek az éves szaldóból akkor is így marad.

Netem a városhoz képest drága 8400 ft 1000/1000. Szemét díj minimális 6 hetente húzzuk ki a kukát, mert mindent szelektíven gyűjtünk, munkába menet pedig elvisszük a szelektív szigetek valamelyikére.

Víz 5000 ft/2 hónap. Ingatlan adó évi 8000 ft.

A hitelem 100000 ft/hó, 86 m2-es a ház.

Összesen átlagba havi: ~118300 ft!

A város 15-20km, a munkahelyem 25km ~ 34000 ft 1 autó üzemanyag költsége, 28-30000 az éves biztosítás, teljesítmény adó 25000/év. + szerviz költségek. 130000/ hó a lizing cascoval.

Néhány hónapos Octavia 1.5 tsi

Összesen átlag havi: ~170000 ft/hó

Öszesen ~290000 ft/ hó.

Korábban albérlet 160000, közös költség 20000, rezsi általányba 30000. Az autóból lejön kb 20000 ft üzemanyag költség, de a biztosítása városban nem 30000, hanem évi ~70000 körül lenne..

Így összesen: 333000 ft/hó.

Mi jöbban élünk vidéken.

Nem tartom valószínűnek, hogy tömegével csökkenni fog az agglomerációs ingatlan ár.

Feltételezésem szerint

- nem csak autóval lehet bejutni

- pont a főváros az, ahová sokan jönnének közelebb, tehát ha lenne számottevő "visszamenekülő", akkor ott vannak akik 60km-re laknak és ők jelennek meg vevőként

- az emelkedő rezsit egy telkes ingatlannál kompenzálni tudják háztáji kiegészítéssel

Agglomerációban vagyok, zónázó vonattal járok be, 25 perc kelenföld.

Energetikailag korszerű az ingatlanom. Itt az árak még mindig felfele mennek.

5-ös, a nyúltenyésztéstől kezdve a húsgalamb tartáson át az üszők kihelyezéséig, baromfi, fürj, szóval sokféle lehetőség van.

Nyilván nem lakóparkról van szó, hanem a kedves kérdező által említett, az agglomerációra jellemző átlag, saját telkes ingatlanról.

#5

budakeszin is palántáznak paradicsomot, és csirkét tartani újra egyre nagyobb divat.

Pont az a baj, hogy az agglomerációba települt egy csomó városi, aztán hétvégente hőbörög, hogy ott zajlik az élet, és nem csak a madár csicsereg. Vagy beáll vidékinek, vagy marad savanyúberci.

Én beálltam vidékinek, a párkányomon már csiráznak a palántánakvalók, készül a méhlegelő, faanyagot beredeltük a pipiketrecnek. Imádom. 2000 nm a telkem, egyszerűe végtelen lehetőséget rejt, és még 3 év után is csak kapkodom a fejem, hogy mit lehetne még csinálni.

#7,8: Igen, 1980-ban, nem 2024-ben. Értem, hogy mit akarsz mondani, de maradjunk már a realitások talaján. Falun is alig van már háztáji, nemhogy az ország leggazdagabb, kertvárosias részein.

Az meg, hogy valaki tart két tő bazsalikomot a párkányon, meg 3 tő paradicsomot két tuja között, mert hobbizik, az minden csak nem háztáji, mert a háztáji funkciójához köze sincs.

Attól, hogy te személyesen ezt csinálod, nem válik általánossá. Anyám is műveli öreganyám kertje felét egy kisvárosban, de attól még, ha kimegyek a kert közepére és végignézek a szomédok hátsó udvarán egyik irányba 8 udvar, örüljünk, ha mindenhol le van nyírva a fű rendszeresen, másik irányba a 6. szomszéd teliültette fenyővel és árulgatja, jó esetben is 10-12 házból 1... És ez nem az agglomeráció, hanem egy dunántúli kisváros

#5

9-es: nem a feltett kérdésre válaszol.

A kérdés ez: "jelentősen lejjebb mennek az agglomerációban a családi házak árai a rezsi és főleg az üzemanyagárak emelkedése miatt?"

A kérdésre válaszolva szerintem előbb fognak az agglomerációban kiegészítő kereset / tevékenység után nézni, mint az otthonát feladva visszamenni Bp-re vagy vidékre, ahol ugyanúgy van rezsi.

Az emberek okosak, ügyesek és találékonyak! Megtalálják a módját a plusz keresetnek / kiadás csökkentésnek. Inkább, mint a gyereket kiíratni az oviból-iskolából és feladni az otthonba befektetett álmot, energiát.

Emiatt én nem számítok arra, hogy a családi házak árai tömegével, jelentősen lejjebb mennének.

Ahhoz nagy dolognak kell történnie, tehát nem csak a fűtés árváltozása, ami egyébként is csak télen releváns, és korszerűsítéssel (hőszig. + napelem + hőszivattyús fűtés) előre kiszámíthatóan kompenzálható.

A KSH adatait szerint, ahol a lakás átlagos négyzetméterára régió és épülettípus szerint van megadva, abban is a "Régió", azon belül a "családi ház, sorház" sort kiválasztva meg lehet nézni visszamenőleg a lakásárak milyen csökkenést éltek meg anno a 2008-as hitelválság után.

Táblázat: [link]

Abban az időszakban nem az üzemanyag vagy a fűtés volt a nehézség, hanem a jelzálog hitel havi törlesztője hirtelen a duplája lett, ráadásul kevesebb lett a munkalehetőség. Most jók a foglalkoztatási kilátások, és ugye tudjuk, hogy a biztos munkahellyel rendelkezők (+támogatások) tartják szintben az ingatlan árakat.

A KSH lakással kapcsolatos összes táblái itt elérhetőek

[link]