2000-es évek után épült téglalakások tetőterében ugyanolyan szenvedés a nyár?

Mert a tetőtér alapvetően a könnyűszerkezetes "ház" (tető fa szerkezetes, a falak gipszkartonból készültek).

Ezért ugyan azzal a technológiával kéne építeni, de az sokba kerül, ezért mindent kispórolnak.

Ha tesznek 25-30 cm szálas szigetelést a tetőszerkezetbe, előírásokat betartva párazárják. akkor az nem fog penészedni és nem fog nyáron felmelegedni.

Ha a nyílászárok beépítésére költenének annyit amennyit kell, akkor nem lennének hőhídasak, azaz nem lenne penészes, ezáltal nem is fog rohadni.

A ferde falsíkra és a mennyezetre bizony piros, azaz tűzgátló kartont kéne rakni, vagy 2 réteg normált. De, általában 1 réteg normál kerül rá és így már jön is a probléma a hanggátlással.

A válaszfalakba min 50 mm szálas szigetelés 2x2 réteg normál kartonnal, de itt sokszor még a szigetelés is kimarad helyette bele dobálják a karton maradékokat (mert az majd hangszigetel), és szinte biztosan 1-1 réteg karton kerül rá.

Ha kerül a függőleges falakba szigetelés szinte biztosan az olcsó mennyezetre valót alkalmazzák, amivel az a baj, hogy nincs tartása és pár év alatt össze rogy a vázban és egyre lejjebb csúszik.

Szóval olcsósítással kb felébe is megáll egy tetőtér beépítés, utána meg szidják, hogy sz@r a technológia. Azt persze elfelejtik mit nem építettek be...

Tökmindegy mennyi szigetelèst pakolnak meleg lesz. A nap direktben tűzi egèsz nap, az meg a tárgyakat melegíti, nincs árnyèkolva. Hiányzik a hőtároló tömeg ami tartaná a hidegebbet. A hőszigetelő anyagoknak nincs hőcsillapítása, hőtárolása, a fáziskèsletltetèsük rossz.

A nyári meleg ellen kell a belső hőtároló tömeg. Ezèrt meleg minden könnyűszerkezetes èpület.

1 vagyok.

Vannak jól megépített épületek, építészt kell híni hozzá,30-60 milliós árához képest elenyésző összeg 50-150000 ft-os díja.

Én könnyűszerkezetesben lakok, olyan fajtában amit előírások szerint építettek. Penész sehol, a sarkok nem repedeznek, csendesebb mint a régi tégla ház volt. Télen 10 perc szellőztetéssel 1 foktál többet nem veszít, és max fél óra vissza fűteni. Nyáron lehúzott redőnyökkel nem melegedett fel a kánikulában reggel, ha 24 fok volt akkor estére nem volt több 24,5 nél 38 fokos tartós kinti hőmérsékletnél. Ezt a belő hőmérsékletet addig lehet tartani amíg éjjel hidegebb van. Mikor éjjel is 26-28 fok van, az már fizikailag lehetetlen visszahűteni egy házat 24-re, mindegy miből készült. Ilyenkor jön a klíma, vagy a szenvedés.

Ha nincsenek lehúzva a redőnyök akkor bizony üveg házként működik. télen -10 ˛C-ban 11-12:00 között besüt a nap az +1 fokot emel a hőmérsékleten. Nyáron felhúzott redőnyökkel 38 fokban simán lesz bent délre 28 fok.

De nem szoktam sötétben lenni, redőnyök felhúzva, csak azt engedem le fél állásba amelyiket süti a nap. És megy a klíma, azért van. A legjobb a 74 m2-t havi 25-30 KWh-ból hűtök, úgy hogy éjjel nappal megy. 30 kwh x71 ft =2130Ft!!! Na ki az aki sajnál 2130 ft-ot hűtésre, amellyel éjjel nappal állandó 24 fok van? De beleférek így is a keretbe, szóval csak 1110 ft/hó volt a július, augusztusba 25 kwh fogyott, ami 925ft/hó .

Fűtés 24°C-on 465 m3 (54000 ft/év) fogyott 2022-23 télen! Meleg víz felhasználás évi + 120 m3, 14000 ft/év (ha nyáron havi 10m3 fogy, az évi 120 m3)

20 °C-ra méreteznek, minden +1°C az +6% energia, tehát 20 °C-ra fűtve a házat -24% gáz, azaz 354 m3 + 120 m3 melegvíz (55000 ft/év). Ez egy sima BB energetikás ház, ugye mekkora probléma a hőtároló tömeg hiánya? Amúgy a padló fűtés betonja az egy hőtároló tömeg.

Ezek nem szépített adatok!

Èrdemes elolvasni

[link]

Ezek alapján a monolit beton és a zsalukő kiöntve betonnal a legjobb. Na ez ami pont nem jellemző kicsiny hazánkra.

A földszintes házak födémje pedig az esetek nagyon nagy részében fa szerkezetű gipszkartonnal vagy stukatorral csomagolva, kortól függően. Általában a tetőtereseknek van betonos vagy ehhez hasonló födém szerkezete.

Az elmúlt min 20 év jellemző falazó anyaga a 30 N+F égetett kerámia tégla.

"a hőszigetelő réteg nélküli, üreges kerámiatégla a póruzus szerkezetnek köszönhetően nagyon hasonlóan viselkedik a könnyűszerkezetekhez. Vagyis hiába számít nehéznek a szerkezet, a hőtároló tömege viszonylag kicsi."

Persze az elmúlt 20 évben kaptak szigetelést is, de a könnyűszerkezetesek is. Utóbbiakat a 2000-es évek elején nem szigetelték EPS80-al mert anélkül is túlteljesítette a szigetelési előírást, és ezek bizony nyáron nagyon felmelegedtek.

"könnyűszerkezet főleg ott nem jó, ahol nagyon meleg van."

Magyarország nem tartozik a nagyon meleg kategoriába. Az ország éghajlata leginkább nedves kontinentálisként jellemezhető.