A budapesti újépítésű társasházak a gazdag őrültek számára vannak?

Nem az a bajom, hogy valakinek van pénze (sőt, sok boldogságot neki). De az nekem nem áll össze, hogy valaki mi okból költ el 50-60 milliót egy mindössze 42 m2-es másfél szobás lakásra. Értem, hogy Budapest szívében van, értem, hogy újépítésű, habár ez utóbbi életminőség szempontjából semmit nem jelent. Energetikilag a legjobb besorolású, ez is ok, nagyon alacsony a rezsi.

De vegyünk pl. egy szigetelt palelt vagy csúsztatott zsalusat, ahol a rezsi szintén minimális, fűtés 10 ezer alatt van télen is. Ezen felül áll 40-50 éve, ami hibája lehetett az már rég előjött. Panelben áthallatszanak a hangok, de csúsztatott zsalusokban nem (köztes falak vagy téglák, vagy eleve vastagok), ezek az új zsalus lakások pedig sokkal közelebb vannak egymáshoz, mint a régi építésűekben és állítólak gipszből vannak a falak (ezt nem tudom megerősíteni), és itt is áthallatszik minden (ezt viszont egy ilyenben élő írta).

Tehát az egészen biztos, hogy egy családalapítás elején lévő párnak nagyon nem éri meg eladósítania magát egy ilyen lakás miatt (ha átlagkeresetűek), ahová max. egy gyereket lehet bevállalni a hely miatt. Ha a pénz nem akadály, akkor első lakásnak lehet, hogy tök jó egy párnak. De ilyen eetben sem értem, hogy miért ne egy hsaználtat vegyen meg jelentősen kevesebbért, miközben kb. ugyananazt tudja.

Vagy tévedek ebben? Miért jó befektetés egy ilyen lakás?