Mennyire számít, hogy egy belvárosi gangos házban az utcára vagy a körfolyosóra van-e kilátás? Nagyon nyomasztó, ha a folyosóra?

Én úgy vettem észre, mert laktam ilyenben is, olyanban is, sőt amolyanban is*, hogy ahol csak a körfolyosó felé van kilátás, az a lakás csendesebb, és melegebb is.

*az "amolyan" pedig az a kategória, ahol az amúgy utcai ablak egy belső udvarra néz...

(Klasszikus elrendezés: Bejárat, előszoba, ami egyben a konyha is, és a konyhából nyílik jobbra-balra a WC és fürdő, hátrafelé pedig az egyetlen szoba).

Ez tud nagyon nyugis, és csendes lenni, de tud iszonyat hangos is lenni.

És igen, ebben viszont az a nyomasztó, hogy szemben csak egy tűzfalat lát az ember.

Ha a körfolyosóra néz az ablak (itt ugye felcserélődnek a helyiségek) valami fény, mozgás, stb. mindig van -már ha van időm ezzel foglalkozni, mert ugye nap közben vagy dolgozom, vagy elmegyek kirándulni, vagy egyszerűen leköt a házimunka.

Mi laktunk gangos, belső udvarra néző házban, de senkit nem zavart különösebben. Minden lakó élte az életét. Az alapvető íratlan szabály volt, senki nem bámul be az ablakokon, amikor elmegy előttük. Egyszer sem volt ebből probléma.

Laktunk fiatal párként későbbi nejemmel, olyan kis társasházban albérletben, amely bejárata a félemeleti lépcsőfordulóban volt, egy ablaka volt, ami a belső udvarra nézett, egy kicsi a fürdőszobában és a konyhában. Mindkettő fej feletti magasságban. De egyáltalán nem zavart minket! Csendes ház volt, főleg hétvégén. Volt egy közös nagy tetőterasz, ahová ki lehetett ülni, és teregetni lehetett. Az sokat javított a bezártság ellen! Közelben volt három park is! A lakás pedig mindennel felszerelt kis ékszerdoboz volt. Az is sokat jelentett, hogy a saját 3 szobás lakásunkat sokkal többért adtuk ki, így anyagilag is felkészültük az együttélésre, gyerekvállalásra.

Manapság egy körpanorámás legfelső kétszintes (részben tetőtéri) lakásban lakunk, ami a környék épületeinél magasabb kicsivel. Fél Budapestet belátjuk! Imádjuk! Egyértelműen kellemesebb itt lakni, ezt nem is tagadnánk le. De mindegyikben boldogok voltunk, vagyunk, és ez a legfontosabb.

5: Hű de klassz!

Hol van ez a lakás?

És a tetőteraszos? Az is elég egyedinek számít.:)