Ha a szüleim elhunynak mit csináljak a házzal,amibe senki nem fog lakni.? Fájna eladni az emlékek miatt.Ti mihez kezdenétek vele?

Sajnos én már ezen átestem. Ha már nem ott laksz, akkor egy darabig odajársz, bent öntözöd a virágokat, de fáj mindenre ránézni, mindenhol az Ő kis dolgaik és amikor az utolsó szülőd is elment, megállt az idő. A mosogatóban az utoljára elmosogatott kis kávéspohár, a szobai éjjeli asztalon a kézkrém, meg egy zsebkendő, az ágy mellett papucs. Szőrnyű! Kint semmihez nem nyúlsz (ha kertes), mindent kezd benőni a gaz. Az egész birtok kezd lepukkanni. Aztán meghirdeted megnézik, akkor még előtte kicsit pakolsz takarítasz. Na de aztán ha elkelt, jön a kipakolás, jön a konténer, a nagyméretű szemeteszsákok. Mivel mi legyen? A használati tárgyak neked (egy-két lábast kivéve) nem kellenek. A ruháik (...ugye a Mama még őrizte a Papa ruháit is). A szemétbe, a rászorultaknak, szociális otthonoknak? Ezekbe a hetekbe egy kicsit Te is belehalsz.

Sajnos ez a dolog előbb-utóbb mindenkit elér.

Én eladtam egyből a nagyszülői házat, mivel ebből a pénzből tudtam kiszakadni a röghöz kötöttségből. Ők is tudták, hogy el fogom adni, azért is hagyták rám és nem anyámra. Anyámnak van egy csomó tulajdona amúgy is és nem voltunk jó viszonyban, a nagyszüleim neveltek legtöbbször.

Ami kellet elhoztam, ami maradt az maradt. Feltétel volt, hogy mindennel együtt eladó, én nem pakolgatok senkinek, nem is értem ez miért az eladó dolga. Ezen néhány vevő akadékoskodott azokat elzavartam, de elvitték végül.

Legjobban azt sajnáltam (persze a nagyszülők után), hogy az akkori kutyáink a hátsó kertbe lettek temetve amikre az új tulaj már garázst épített, de hát ez sem újdonság, rengeteg helyen előfordul. 2006 körül adtam el, utána fél évvel néztem meg, le lett bontva a kerítés is, szét volt gányolva még melósautókkal stb. és senki nem volt ott, be tudtam menni az udvarba. Azóta nem jártam ott, de nem is akarok, pedig bármikor megnézhetném, mert fél órányira van.

Lehet, hogy te halsz meg előbb.

Kár is filóznod.