A kémény beázik? Ezért füstöl a fás kazánom?

Nem valószínű, hogy kilyukadt volna a kazánom, legalábbis volt itt ismerős szakember, megnézte, én is felvetettem, hogy netán ki van lyukadva, HOGY NÉHA csöpög egy kis víz belőle, de azt mondta, hogy egy-két fa lehet nedves pl hótól (kintről hordom be), de gondolom van, amikor meg kinti pára, de ebben nem vagyok biztos.

Eleve csak egyes napokon csöppen ki némi víz, bér tegnap és ma a tűztér ajtajának peremén kis vízcsíkot is megfigyeltem.

De máskor meg semmi nedvességet nem észlelek, szóval nem valószínű, hogy kilyukadt volna, hacsak nem tegnap, vagy ma, de mitől lyukadt volna ki a vastag vízcső...?

Hamukupac: amikor hideg a kazán, akkor belül, a sarkokból nem tudom lekaparni a hamut, mert oda van ragadva egy kis adag. Érted? :) Hónapok óta észlelem ezt.

Ha bemelegszik, akkor füstöl, de nem jön le, másnap a hideg kazánban megint látom a sarkokban.

Én minden nap pucolom a kazán minden részét, csak kéményt nem seprek, mert a szakember szerint évente egyszer elegendő. Ja, és a kéménycsövet is csak ritkán kell, utoljára pár hete volt tisztítva.

Naponta, amikor még hideg a kazán, minden részét kipucolom, csak a sarkokból nem jön ki egy-egy kis adag tehát. Ki is szoktam hamuzni naponta. A kátrányt, kormot is lehúzom naponta.

Ha be van gyújtva, akkor egy- másfél órán át füstölög a szellőzőlyukon át, amikor előző nap párás, esős idő volt - ezért következtetek arra, hogy netán ettől füstöl/gőzöl ennyire ilyenkor.

De a legtöbb napon csak az első 10-20 percben füstöl! Aztán teljesen oké a nap során!

A KÉMÉNY BE TUD ÁZNI VAJON? Ez a fő kérdésem. Párástól, esőtől? Ugyanis nincs semmi fedő/tető a kéményemen.

Előző, amit írsz, régóta egy-az-egyben tapasztalom, azonban a fűtés beindításakor egyszerűen az a helxyzet, hogy nagyon lassan melegszik fel a kazán, ha csak középen adok sok levegőt, DE HA ALUL KEVESET.

Épp ezért az első egy-másfél órában alul is sok levegőt engedek -tehát a hamuzótálcán át-, valamint középen is, tehát az égéstér ajtaján, így elég hamar felmegy a kazánhő szerencsére, tehát kb fél óra alatt eléri a kívánt 60 celsius fokot, de ennek tehát az az ára, hogy több-kevesebb füst árad középről, tehát a fűtéstér szellőzőlyukából.

De még mindig nem tudom, baj-e, hogy nincs tető a kéményemen, és technikailag hogyan kell elképzelni, hogy az eső, a pára nem jut be a kéménybe? Vagy bejut általában, ha esik az eső, na de akkor áll vajon a víz a kémény lyuk alján? Vagy hogyan képzeljem el?

Egyelőre nem nyitottam ki a kémény aljén a falon levő lyukat, mert jobb, ha ritkán nyúlok hozzá.

És ha van víz a kéménylyukban, akkor a fűtés elindításakor egy órán át vajon az a víz gőzölög a kazán szellőzőlyukából?

Van tehát összefüggés a párás-esős napok, valamint a másnapi erősebb füstölgés között? És ha van, lehet tenni ellene, vagy evvel jár és törődjek bele?

Köszönöm a válaszokat, az előttem szólótól kérdeznék is:

Oké, nem függőleges az eső, na de ha köd van...??

Egyébként mit jelent az, hogy bélelik a kéményeket? Ugyanis utánaolvastam, és ezt találtam.

Értem, tehát fojtott égésnek hívják, amitől csöppen olykor nedvesség. Egyébként ismét megbizonyosodtam, h nem lyukas a kazánom, nem csak végigsimítottam belül (amikor hideg volt), de változó, naponta a nedvesség. Pl tegnap semmi nedvességet nem tapasztaltam égés közben.

Mi az az előremenő?

A legalább 1-2 éve tárolt -többségében felezett, negyedelt- fával fűtök, nem lehet különösebb nedvességtartalma, a csapadék se nagyon éri, félig fedett gazdasági udvarban van, bár persze a köd, a pára érinti ezeket is, viszont ritka errefelé a köd.