Nagyon koszos a WC az albiban, vízköves, hogyan lehetne feltölteni az egészet vízkőoldóval?

Először is: részvétem.

Dugó-ügyben nincs ötletem, de a vízkő lecsapatásához sav kell, nem lúg. Tehát minimum sósavval kellene nekiesni a kagylónak, megfelelő szellőzés biztosításával. De a legjobb a teljes csere lenne... Egy új kagyló költsége pár tízezer forint, jóformán csak a tulaj beleegyezése hiányzik a megvalósításhoz, és akkor a McGyverkedést is meg lehet spórolni.

Tagadhatatlan, hogy a wc csésze látványából egészen érdekes albérletre következtet az ártatlan szemlélő. Ez ugyanis nem egyszerűen hétköznapi vízkőre, hanem rendszeres dugulásokra enged következtetni, ahol akár hónapokig pang a vizes zagy a fajanszban. Összefoglalóan ez az egész inkább felejtendő és máshol kellene albérletet keresni.

Magáról a tisztítás tárgyszerűségéről csak annyit, hogy a vízkő alapvetően kalcium(magnézium)karbonát, amit elsősorban a (vízvezetékből származó) vas fest barnána (vasoxid, vashidroxid). Maga vízkő elsősorban sósavval oldható (általános iskolai kémiai tananyag), a lúg lejjebb haladva a csatornarendszerben legfeljebb a lerakódott zsírt, szerves szennyeződést képes feloldani, de a vízkő ellen hatástalan. A vastagabb vízkőre a fajansz belsejében levő szifonban lehet számítani az élesebb peremeknél, mivel az első lerakódás az ilyen energetikailag kiemelkedő jelentőségű helyeken indul meg. Előbb tisztázni ill. biztosítani kell a csatorna dugulásmentességét, tehát szabadon kell gyorsan lefolynia a csészébe jutó víznek. A felső területen nem lehet olyan vastag a vízkő, az egyszerű, felére-harmadára hígított háztartási sósavval (10-15%) gumikesztyűben spórolósan alkalmazott háztartási papirtörlővel megoldható nagyon jó szellőzés mellett (esetleg orrmaszk alkalmazható). Vastagabb vízkő a szifon bevezető részében lehetséges, annak eltávolításához érdemes előbb kimerni a vizet megfelelő méretű konzervdobozzal és a sósavat úgy alkalmazni. Kellő óvatosság mellett meg lehet próbálkozni a vastag vízkő mechanikus eltávolításával vékony spatli, szélesebb fejű csavarhúzó, késpenge alkalmazásával (ne sértsük fel a fajansz felszínét és ne repesszük meg !). A nagyobb gond a szifonnak a csésze belsejében futó részével lehet, ahová sem kézzel, sem vegyszerekkel nem lehet hozzáférni, ilyenkor valóban csak a fajansz cseréje a megoldás.

Ha jól szellőző a helyiség, akkor néhány pár gumikesztyűvel, védőszemüveggel, pár olcsó dörzsis konyhaszivaccsal, 2-3 flakon háztartási sósavval és 1 üveg 20%-os ecet eszenciával csodákat lehet művelni, néhány óra alatt.

Kesztyűben, szemüvegben egy kis háztartási sósavat kellene lassan csurgatni a legfelső részre (hogy befelé csorogjon) és a tetején mindenhová szétkenni. Aztán egy fél flakonnyit belül óvatosan körül önteni a trutyin.

[WC kefét sósavazáskor csak végső esetben, mert a sertékről visszacsapódnak a sósavcseppecskék ezrei és mindened tiszta sósavpötty lesz, a ruhád a mosás után olyan lesz mint a szita]

5-10 perc reagálási időt hagyva 1-2 vízöblítés után már bátran megsikálható. Aztán a savazást addig kell ismételni 5-6 alkalommal, amíg a vízkő-hugykő letakarodik a fajanszról.

Ekkor kell a 20%-os ecet, amiből egy fél üveggel a WC víztartályába kell tölteni, és fél óra hatásidő után lehúzni a WC-t. Majd még egyszer ugyanezt megismételni.

Néhány perc után ekkor kell a perem alatt ellenőrizni a vízkőmentességet. (A tartályba már ne tölts sósavat, mert a az elzárószelepnek és a gumiharangnak nem tesz jót.)

Ez így kb. 2000 forint befektetés, és lehet, hogy megtisztítva is gusztustalannak ítéled majd a budit. Most még nem lehet látni, hogy a trutyi alatt mi van.