Mit gondolsz arról, hogy valakinek csak akkor van rendben a lelke, ha rendet tart maga körül?

Egyetértek. Ez persze azt is jelenti, hogy az sincs rendben, aki túlságosan pedáns. Az ilyen emberek valószínűleg a rendrakáson keresztül élik meg azt, hogy náluk van a kontroll. Minden ilyen rögeszmés, kényszeres viselkedés beteges. Szóval ha néha van egy kis kupi, és nem állsz neki mindenáron suvickolni egy éjszakába nyúló buli után, az teljesen érthető és normális. Ugyanakkor ott vannak a gyűjtögetők is, akik semmit nem dobnak ki, és ebben érzik jól magukat. Onnantól fogva, hogy valami negatív hatással van az életedre, már kórosnak számít. Tehát ha olyan rendetlen vagy, hogy emiatt folyamatosan elhibázol feladatokat, pl. elkésel, mert nem találod a ruháid, esetleg nem tudsz elmenni otthonról, mert mindened koszos, vagy nem tudsz vendégeket fogadni, mert minden ragad, vagy nem férnek be a sok szeméttől, akkor tényleg kezelésre szorulsz. A rendezett lakásra illetve megjelenésre való törekvés pedig azt sejteti, van még erre motivációd, igényed, tehát biztosan kiegyensúlyozott vagy.

Még a régi emléktárgyakra térnék ki: semmit ne dobj ki úgy, hogy még kötődsz hozzá, ahhoz, amit jelképez, mert az azt jelenti, hogy még dolgod van vele. Értelemszerűen ezeknek a halmozása mögött is bonyolult érzelmi élet van.

Szerintem is olyan értelemben az a normális, ha érdekel a környezeted, észreveszed, mi vesz körbe. Hisz az visszafelé is hat az emberre. Még egy munkahelyen is vagy utazás közben is befolyásolja a hangulatunk, mennyire tiszta és rendezett. Ettől még a takarítás, rendrakás a többségnek a nemszeretem feladatok közé tartozik. Így inkább az igényességre való nevelés kérdése, hogy hajlandó vagy tenni is érte vagy csak várod a sültgalambot. (Ez esetben anyukádat? Aki lehet, pont ezzel a cseles megjegyzéssel akart most rávenni, hogy végre belső indíttatásod is legyen, és ne neki kelljen megcsinálni, ami őt viszont zavarja).

De ha valaki depressziós, szorong, az tényleg megmutatkozhat valami szélsőségben. Ám a rendmánia, hipochonder tisztaságmánia vagy a totális érdektelenség, mániás gyűjtögetés között azért elég széles a skála :) Vannak összeszedettebb és szétszórtabb emberek.

Aztán olyan is lehet, aki máshol, ahol tiszta lappal kezdett, pl. koliban, albérletben simán kisangyalként takarít, selejtez, dekorál, de otthon már olyan sok cuccot kellene átnézni és nem is érzi sajátjának a szülei ízlése szerinti szobát vagy egyszerűen a múltnak tekinti, hogy inkább halogatja és elengedi fülét-farkát. Vagy pont fordítva, azt tekinti átmenetinek, amit csak használ, de nem érdekli, pedig otthon tök rendes.

Szóval ha eddig rendet tartottál, de most kupis lettél, állhat bármi búbánat is a háttérben. De lehet, hogy rend van, csak pont anyukád esett túlzásba...? ezt látatlanban nehéz megítélni.