Mennyire veszélyes egy régi ház alapja mentén leásni?
Sziasztok!
Van egy 1965 körül épült tégla ház, terméskő alappal. Felújításon esik át. Idővel szeretném a lábazatot is szigetelni XPS-el. Ezt le szeretném vinni a földbe is 1m-re.
A kérdésem az lenne, hogy mennyire vezsélyes egy ilyen korú házat körbe 1 méter mélyen kiásni? Nem fog-e esetleg ettől megdőlni, megrepedni? Hogyan szokták ilyen esetben ezt kivitelezni?
válasza:" Ezt le szeretném vinni a földbe is 1m-re."
Miért?
Hőhídhatás elkerülése miatt. A házon belül nincs szigetelés a padló alatt. Ezzel csökkenteni lehetne a padló kihűlését, ha kívül a lábazat rendesen le van szigetelve.
Az összeszedett információk alapján erre jutottam. Nektek más a véleményetek?
válasza:Azt kellene először tisztázni, hogy milyen magasan van a padlószint a talajszinttől, illetve hogy van-e külön lábazat és alapozás, vagy egy terméskő falazatra épül-e a felmenő falazat. Utóbbi esetben tényleg nem szerencsés leásni az alaptest alsó síkjáig, mert simán megcsúszhat a falazat. Ha magasan van a padlószint, akkor is elég lehet alámenni 1 méterrel (nem a talajszint alá).
Szóval először kellene egy feltárás:
Padlószint, talajszint, lábazat alsó síkja-alaptest felső síkja, alaptest alsó síkja. Utána kellene kitalálni mit meddig érdemes szigetelni.
válasza: válasza: válasza:1965 óta ott áll. Várhatóan még 50-60 évig ott fog állni.
Minek kell ezt piszkálni??
válasza:6 - Lábazati szigetelést úgy rögzítünk, hogy a talajszinten beszorítjuk magával a talajjal, a talaj felett pedig 25 cm-rel dűbelezzük (alatta a felcsapódó eső miatt tilos). A ragasztó bár fagyálló, csak másodlagos.
Ezen felül az XPS szigetelés teljes mértékben vízálló, tehát nem gond, ha ázik. Az már annál inkább gond lehet, ha a falazat nem szigetelt és kapillárisan felszívja mögötte a nedvességet, de ezen az XPS nem segít és nem is ront - maximum annyiban, hogy nem tud kiszellőzni a falazat. Ezt elkerülendő okosabb őseink kellően magasan határozták meg a padlószintet.
Viszont ez utóbbi ellentmondást (vizesedő falak és hőhíd dilemmája) nagyon nehéz kiküszöbölni egy felújításnál. Ha nem hőszigeteljük a lábazatot, akkor páralecspódás lesz a padlónál. Ha szigeteljük, akkor meg a nedvesedés okoz gondot. Itt jön képbe az utólagos vízszigetelés, a padló felbontása, a fal átvágása. Ez esetben elhet hatékonyan hőszigetelni a lábazatot, még ha a padlóba kerül is szigetelés a fal-lábazat csatlakozás hőhidas. Viszont árban meg már ott járunk, hogy szinte mindegy újat építeni... Nem igazán van jó, 100%-os megoldás, de én jobbnak tartom a lábazat szigetelését (kellően magas padlószint esetén), mint a hőhidat.
Köszi a tanácsokat. Fel fogom tárni, hogy mi milyen magasságban van. Valószínű célszerű lenne építész véleményét is kikérni a helyszínen.
Amit eddig tudok, hogy a ház egyik fele terméskő sávalappal rendelkezik, a másik fele beton sávalappal. Én úgy tudom a terméskő nem veszi fel úgy a vizet, mint pl a beton. Kátránypapír szigetelés mindkét részen van, az állapota már kérdéses. A környéken nagyon alacsony a talajvízszint, hegyvidéki területről van szó.
Annyival kiegészíteném az előttem szólót, hogy az XPS szigetelést vízállónak mondják, de nyomás hatására képes felvenni vizet. Ezért mindenképp célszerű drénlemezzel védeni a talajnedvességtől. Forrás: https://www.youtube.com/watch?v=IP9717E4Edg
válasza:Létezik injektálós módszer is az alapzat vízszigetelésre. Befúrnak hosszú fúrókkal fokban kb 20cm-ként,és ezekbe öntenek valami spéci folyadékot,ami vízzáróvá teszi a betont. Fenn van a youtubon keress rá:
vízszigetelés injektálás
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!