A férfiaknak mi a problémájuk a virágmintás motívumokkal?

No vagyok, de nekem sem kene viragmintas csempe. Igen, tul sok. Jobban szeretem a letisztult, minimalista designt.

Nőként mondom azt, hogy a virágot nem mintaként akarom a lakásba, hanem élő növényként, ha akarom egyáltalán. Díszként esetleg terítőn tudom elképzelni, amit lecserélek, ha akarok, de csempén, falon, hogy tíz-tizenöt évig nézegessem ugyanazt, semmiképp.

Igen, igaza van. A virágminta kétségkívül szép, de nem univerzális. Az egyszerű, egyszínű minták kevésbé bántják a szemet, mindenkinek megfelelőek és könnyebb pótlást szerezni hozzájuk, ha úgy jártok, hogy kellene - ja, és azt se felejtsük el, hogy ha el- vagy kiadnátok a lakást, jobbak a semleges helyiségek, mert azokra látszólag kevesebbet kell költeni. Ha a WC a fürdőben van, akkor a faltól falig virágos dekorcsempe mellett a virágos WC-ülőke már kicsit sok. Egyébként pedig meg kell érteni, hogy a férfi és a női lélek között sok különbség van: az, amit a nő olyan kis édes, cuki dekornak tart, a férfi számára sokszor hányingert kiváltó, szirupos, eltúlzott giccsparádé és amit a férfi jónak gondol, az a kedves párja szerint sokszor kopár, barátságtalan légkört teremt.

Nem univerzális, hamar meg lehet unni, nehéz hozzá bármit passzintani. A semleges dekor sokkal praktikusabb, a virágos tényleg lányos, én kb. 12 év alatti kislányok szobájában tudom elképzelni. Ha virágos dolgot akarsz inkább függönybe, textilbe gondolkodj.

Ez egyéni és aktuális közízlés kérdése. Tagadhatatlan, hogy -különösen a színekkel- nagyon könnyen bele lehet csúszni a giccsbe, az édeskés, a helyiség funkciójához nem harmonikusan illeszkedő hangulatba.