Csak én érzem kilátástalannak a ház felújítást?

" Próbálom nyugtatni magam, hogy mások is ugyanezen mennek át.."

Hidd el, mások is ugyanezen mennek át :-)

Az egyik haverom is most fogott bele ilyesmibe. Még "csak" a rombolási-kuplerájképzési folyamat végén tart, de már látom az arcán a kétségbeesést :-(

De a keret megvan rá, az ideje megvan rá, egyszerűen csak sok, és sokkal nehezebb mint gondolta. De ebből úgyis kilábal mindenki, ne aggódj.

Engem kötött a határidő, és 4 hónapom volt a felújításra.

Az eladó házamat egy Fundamentás foglalózta le, és 4 hónap volt akkor a Fundamenta hitelügyintézés, eddig lakhattam a régiben, és közben az általa adott foglalóból kellett felújítanom a leendő új házat.

Néhány napos kutakodás után rájöttem, hogy én magam képtelen leszek leszervezni az egészet, és generálkivitelezővel kötöttem szerződést, ami kötbért is tartalmazott természetesen. Nem volt olcsó, 500 ezer forintot elkért, de megérte.

Csak vele kellett egyeztetnem, csak vele tárgyaltam, ő rendezte az anyagbeszerzést, és a különféle szakiparok egymás utáni ténykedését (kőműves, gépész, villanyszerelő, burkoló, asztalos, parkettás, festő stb.)

És bár itt is voltak meglepetések és nem várt problémák, de sikerült határidőre végezni. Utólag is jó döntés volt, én magam egyedül nem tudtam volna ennyi munka-csapatot határidőkre odaszervezni, egyeztetni. Szerintem nélküle egy év is kevés lett volna, ha én szervezem. De nekem határidőre át kellett költöznöm.

Mondjuk éjszakánként így is volt feladatom, én fűtöttem, hogy a vegyestüzelésű kazánban ki ne aludjon a tűz, és kétszer szellőztettem reggelig. Szóval emlékezetes négy hónap volt, a kisfiam akkor volt másfél éves ráadásul, szóval vele is szerettem volna lenni...