Mit tegyek a szobámmal, hogy otthon érezzem magam benne?

Sziasztok Szabina vagyok 13 éves és elegem van a szobámból sírok ha bemegyek. Túl van zsúfolva ez a baj de olyan cuccokkal amik hasznosak és anyáék nem akarják kidobni. De én allergiás vagyok annyi a por hogy éjszakákat nem tudok tőle aludni. Úgy képzeljétel el hogy a szekrény teteje az íróasztal az ágyam s az alatt mert emeletes nincs hej a földön írom a házit. Nyuszi is van törpe ,van ketrece de szegénykémnek se jó így. Most mamámnál alszok a másik szobában mert szívem szerint elégetném a szobám. Tönkre ment a mosógép és rengeteg minden volt rajta az van most az én íróasztalamon. Hajnal egyig takarítottam mire rend lett elmentem vidékre hazajöttem minden szét dobva kupikupi. Ennyit ért a munkám. Nem érdekel már a szobám ha tehetném elköltöznék! :'( de ez most és még 5 évig lehetetlen. Anya kitalálta hogy cseréljünk szobát én benne vagyok de egy hétvégét kell rááldozni szóval ennek lőttek. A szüleim nem értenek meg. Csak halogatják pedig mondásunk szerint "amit ma megtehetsz ne halaszd holnapra"! Szörnyű mit érzek én ..... Sírok....üvöltök..... Tombolok.... S ki gondolná hogy ettől!- Mert a lelkem fáj?