Régi panelben piros földkábel megy az elosztósínire és onnan nem megy el vezeték, de a fürdőben, konyhában mégis földeltek a konnektorok. Hogyan?

Hm. Amikor azt írom, hogy alighanem, azt nem a szószám növelése érdekében írom, hanem azért, hogy pontosabbra árnyaljam a mondanivaló alapjait. Az alighanemre ember nem alapozza az életvédelmet. De az alighanem jó a keresési irányra. Véleményem szerint csak a helyzet feltárása után lehet cselekedni, mert ha igazolódik is, amit írok, lehet, hogy egy egészen rossz kötéssel állunk szemben, amire nem szabad építeni. A minimum az lenne, hogy ha nem találni, akkor nagy árammal megnézni a jóságát ennek a földre kötésnek (ez ugye egy veszélyes mérés, még akkor is, ha törpefeszültséggel végeznénk, annak javallott, aki tudja, mit tesz).

De jobb előbb tárgyalni, mint cselekedni, mert most jutott eszembe, hogy amit írok, alighanemmel, azt mondjuk az megerősíthetné valamennyire a mérés, hogy minden egyes védővezető-vég, beleértve az elosztótáblánál is és az aljzatokban is és a föld között is meg kéne találni a folytonosságot, de ezt sem látom konkrétan leírva.

Ma már ez nincs pont így leírva, de tiltva sem, ami régebben szabványban is volt, hogy egy max 30 mA-es ÁVK-t be lehet kötni védővezető nélkül is, csak nem szabad végső megoldásnak tekinteni. És persze a kettő közti különbség:

- védővezetős esetben, ha készülék meghibásodik, az ÁVK legkésőbb a bekapcsolásakor leugrik

-védővezető nélküli esetben, ha a készülék meghibásodik, és használat közben a felhasználó megfelelő nagyságú áramütést kap, az ÁVK leugrik

Itt meg egy nem tudjuk, mi ez földeltséggel állunk szemben, ami a kettő között van

Az AVK mindenképp hasznos.

Az áramütés ellen véd, nincs köze a védőföldhöz.

#13, Most nagyon lecsúsztál szakmailag.

Egyrészt úgy értve, hogy dehogyis véd áramütés ellen, ha nincs a szerkezet védővezetővel ellátva. Pontosan akkora áramütést kap az ember, amekkorát akkor kapna, ha nem lenne ÁVK. Az idő az, amit csökkent, statisztikai alapon a fibrillációhoz szükséges időtartam alá. Azért statisztikai alapon, mert azért van egy pont az EKG-n, ahol irgalmatlanul rövid áramütéstől megáll a szív.

Másrészt meg azért, mert a mai szabvány úgy fogalmaz, hogy de, van köze. :D

Ez meg úgy van, hogy ÁVK-t hogyan lehet alkalmazni? TN, TT és IT rendszerekben. Ha egyszer belenézel ezeknek a lényegébe, észre fogod venni, hogy mindegyiknél a készülékek testjei védővezetővel földelt pontra vannak kötve.

És ezen kívül van az, amit fentebb írtam, ezt ma csak kiegészítő védelemként fogadják el.

Kedves kérdező,

Vállalkozás van e a lakásba bejelentve?

14: ezzel tisztában vagyok, nyugi, de attól hogy van védővezető, ugyanúgy 30mA áramütésre fog levágni a FI relé. Amikor az embert rázza az áram az nem a védővezetőn folyik...

Ha van védővezető, akkor a fémházas készülékek esetén már kis szivárgó áramnál is lekapcsol. De földelt dugós készüléket amúgy is tilos és életveszélyes nem földelt aljzatba csatlakoztatni.

#18, én nyugodt vagyok. Ezen viszont:

"de attól hogy van védővezető, ugyanúgy 30mA áramütésre fog levágni a FI relé. Amikor az embert rázza az áram az nem a védővezetőn folyik..."

el kellene gondolkodnod még.