Érdemes ezt a házat befejezni?

Statikailag sem túl stabil az ilyen, disznóólakat szoktak bontott kis méretű téglából futóra falazni. Egyáltalán kapnál rá lakhatási engedélyt?

Vagy hogy van ez az egész?

Én biztos hogy nem merném bevállalni, hogy ennyi pénzt költsek erre az épületre.

Gyakorlatilag nincs semmi tömege a falazatnak, 15cm-es szigetelés is csak pénzkidobás lenne.

Ez így bukta szerintem. Mivel bontott tègla, semmilyen tanúsítvány nincs róla, márpediglen használatbavètelnèl minden èpítőanyagot igazolni kell. Ez ráadásul tartószerkezet. Esetleg èpítèsz ès statikus igazolhatná büntetőjogi felelőssèggel, hogy a szerkezet tökèletes. Ilyen szakembert nem találsz, nincs az a pènz amièrt èn pl a nevemet adnám. Ha átreped èpítès után, vagy a legkisebb baja van, járhatnèk a bíróságra, sőt, jogosan marasztalnának el ès fizethetnèm a kártèrítèst.

Amúgy 20-as nem lehet a fal, 25 lesz az (12x25x6). Ha nincs a főfalak alatt bitumenes vízszigetelès, nincs èrtelme foglalkozni vele, egy vizes illegális putri lenne belőle. Ha van, akkor száraz... Engedd ezt el, sok sebből vèrzik.

Előszöris egy statikus megmondja, erdemese vele figlalkozni.

Mivel közel 20 éves épület viszonylag olcsó utolag papirozni

16-20 cm szigeteléssel a falon bőven jó lesz. Szinte nulla a különbség a 38 és a 25 ös kisméretű tömör tégla szigetelése között. Max a hőtároló tömeg kevésebb, de a könnyűszerkezetes háznak még ennyi sincs.

Valószínűleg az 50-60as évekbeli építészeti tudásal épült, és azért ezek a házak nem szoktak összedölni.

Elképesztően sokan élnek így városok külterületein (tolnai megfogalmazással élve) "tanyavilágban". :)

Igen, ha duplán van rakva, akkor az egy 25-ös fal. Válaszfalak meg szimplán feltételezem, így a 15-ös reális.

Statikusnak ki lehet kérni a véleményét, mit mondd róla, ha le sincs vakolva, akkor könnyen alkot véleményt, tisztán lát mindent (az alapot leszámítva, s talán az kardinális kérdés, bár nem szakmám ez)... Aztán eldöntöd, hogy költesz rá vagy sem, bár hát nyilván, ahogy itt is olvasható felelősséget a minősítéséért úgy tud vállalni, hogy az megfelel a mai előírásoknak, amiben pedig egyértelműen van egy "túlméretezés" minden tekintetben, így azt nem lehet elvárni, hogy írásba is adja szavát, de egy szóbeli véleményben (amiben nincs felelőssége) szerintem egy sokkal reálisabb értékelést fogsz kapni tőle! Régen gazdasági épületet, nyaralót (előbbi is sok esetben nyaralóként funkcionált) képesek voltak B30-ból úgy falazni, hogy hosszába rakták a B30-at... így egy 20-as falat kaptak kb. nem 30-ast. Na hát az sem jobb ennél, bár a B30-nak nagyobb a szigetelőképessége, mint a tömör kisméretűnek, de így, ebben a formában nem hiszem.

Szakember szava többet ér a miénknél én úgy gondolom.

Annyit ajánlanék, ha úgy döntesz megéri rá költeni, hogy (nem tudom milyen állapotban van, kész-e az aljzat belül, de...) én a helyedben aljzatban szereltetnék le mindent, ezáltal nincs vízszintes horony, a falat így csak függőlegesen 110/40 cm hosszúságban "gyöngíted" meg a hornyokkal, ami ennél a falnál nagy előny.

Én is egy ilyen külterületi házba tolom a pénzem, de én azt lakni nem akarom. Nem mondom, valóban afelé törekszem, hogy az akár állandóan lakható legyen, de ilyen célkitűzésem nincs, hogy azt lakni szeretném, hétvégi ház. Ha egy statikus mondana róla véleményt, az biztos, hogy elkeserítene, ugyanakkor a kalákában épült régi házak zöméről rossz véleményt tudnak csak alkotni, amiben persze nem vitatom, hogy nincs igazuk, hogy is tehetném, mikor közöm nincs ehhez a szakmához, de így, egy statikus szerinted nem paterolná ki a több millióra tehető lakost a "tanyákról" avagy a régebben épült házakból? Mert szerintem egészen biztos! Fővárosi lakások között is bőven van olyan számomra, ami vidéki szemmel nézve a hihetetlennel egyenlő, hogy abban emberek laknak és az nem dől össze és belül egyébként tip-top. Na és ezekre a lakásokra a te 8 milliód szotyipénz lenne!

Zárójelesen azért azt elmondanám, hogy régen azért épültek így a házak, mert így lehetett, tehát félreértés ne essék, mert gyakori(!), nem azért, mert így spóroltak, akkor nem az volt, hogy volt kínálat de pénz az már kevésbé, akkor az volt, hogy kínálat sem volt, mindent "szerezni" kellett, így épültek házak bontott anyagból, ezért annyira rossz a vakolat, a falazóanyag, mert homok volt, csak cement, az már kevésbé. Ezért olyanok a tetők is, mert még a gerendák is bontott anyagból voltak, a tetőlécek is, a cserép is, minden... Kalákában meg azért, mert építő magáncégek nem voltak!

Ha egy kicsit jobban elkanyarodhatok a témától... Egy szalmaház építőjével (egyben lakója) néztem egy riportot jó pár évvel ezelőtt, aki feltette azt a kérdést, hogy ki a francnak építünk mi? Tök jogosan egyébként. S nekem amíg ezt a kérdést nem hallottam tőle, eszembe sem jutott ez a kérdés... Ük unokáknak vagy kinek? Mert hogy azt már a fiad/lányod sem akarja majd lakni, (veled együtt tuti nem, de hogy ha feldobod a talpad, aztán sem) az is szinte biztos. (pláne egy ilyen külterületi helyen, amiben te gondolkodsz) Eladja, jön egy idegen, az meg átépíti... Avagy hagyja összedőlni. Akkor jöhet egy dózer is, nem? És építsen oda olyat a gyerek, unoka, amilyet akar. Én is így látom egyébként és ha azt nézem a régen használt anyagok esetében (vályog/fa) azután nem maradt semmi szemét, ha azt lerombolták, most meg belepiszkítunk a természetbe az építkezési szokásunkkal, háááát... a legfontosabb kérdés az energiatakarékosság, hogy a hőt az épület mennyire tartja... Nem vicc ez egy kicsit, mert szerintem az... Afelé törekszünk, hogy ne legyen a boltban műanyagzacskó meg szatyor, közben meg... Gondoljunk már bele, a ma épült házakba mennyi sz-rt, veszélyes hulladékot belebarmolunk, mi európaiak! Ha az valamikor bontásra kerül, azután mi marad majd? A sírunkba fogunk forgolódni, úgy szidják majd leszármazottaink a bőrünket! Mit kezd majd az utókor azzal a hungival, amin ott van a nemes vakolat, az szét választhatatlan, ergo veszélyes hulladék, fel nem használható...? De már a bontási procedúra agyrém lesz, mindegy... Mit kezd a kőzetgyapottal, üveggyapottal? Pláne azzal a téglával, amibe bele van ez szuszakolva, ugye ez is divat mostanában... Azzal mit csinálsz? És a szerelőhabbal falazott házzal? Azt le nem vakarod a tégláról... Az akkor elbontva mi? Törmelék? Nem, az nem, abba nem mehet... Mit kezd a temérdek gipszkartonnal (azt most se veszik át "építési törmelék" címszó alatt!!!)? A rengeteg műanyagcső a falban, amiről le kell majd kapirgálniuk a vakolatot, a csövekre ráhúzott szigetelőanyag, stb. stb. Ma egy házat ha elbontunk és legyen az téglaépület, szépen mindent annak rendje és módja szerint szétválasztunk. Tégla megy a törmelékbe, azt elviszik, külön hasznosítják, faanyagot eltüzeljük vagy eltüzeli más, stb. Ablakokat kitörjük, megy a szelektívbe. Építünk helyette egy olyan épületet, amit "kitudunk fűteni két gyertyával", de az anyagát tekintve olyan, némi túlzással hogy az egész, tetőtől talpig veszélyes hulladék ha elbontásra kerül. OK, hogy olyan házakat építünk, ami valszeg az armageddonig lakható, de akarja majd valaki is addig lakni? Pláne a mi elképzelésünk szerint? Ne gondoljuk! Véletlenül sem!