Miért hosszú a parasztház?

1 biztos, nádból még nem láttam palapipeodid alakú tetőt

Gyanítom nehéz is lenne

Szerintem könnyebb rá tetőt csinálni.

Ha meg már létrejött egy utca, akkor csak hátrafelé tudták bővíteni a házat, nem feltétlenül épült az egész egyszerre.

Egyrészt a kert felé bővítették ahogy a gazda gyarapodott, ahogy előttem írták. Másrészt meg gondoskodtak arról is hogy a helyiségek mai szóhasználattal passzív házak legyenek. Télen volt némi természetes fűtése a helyiségeknek, besütött a tornácra a Nap. Nyáron meg némi árnyékot adott mert a magasan álló Nap a tetőt sütötte.

[link]

Például az istállónak is fontos volt nyáron az árnyék, télen meg a bejáratán és ablakán besütő Nap.

Mert állt egy "tisztaszobából", egy konyhából, egy lakószobából és ez a hosszú formát adta ki.

Ilyen egyszerű!

#1

Sajnos el kell áruljam a tájékozatlanságomat, mert gőzöm nincs róla, hogy milyen az a "palapipeodid alakú"

Viszont gyanítom, hogy nem a nád miatt csinálták hosszúkásra, mert bármilyen tetőt lehet nádból készíteni.

Például:

[link]

#7

Igazad lehet!:)

Csak a "palapipeodid" és a "parallelepipedon" kicsit sem hasonlít egymásra, csak olyan okosan hangzik.:)

Amit írtak a benapozottsággal az részben igaz.

Fontosabb viszont a technológia: Vályog falra nem tehettek túl hosszú és nagy gerendát, mert egyrészt nem is volt, másrészt megrogyott volna alatta. Aztán ugyan így nem tudtak túl nagy tetőt ácsolni. Az ablakok is kicsik voltak. Ezek még többnyire döngölt falak voltak. Ahogy fejlődött a technológia, úgy viszont nőtt a fesztáv, nőtt a ház, kialakult pl. a 10x10-es kádárkocka, ott már van egy közbenső főfal, a vályog nem döngölt, hanem vetett, megjelent a kő lábazat, vegyes falazat.

Szóval visszakanyarodva a kérdésedre, az igazán régi parasztházak azért hosszúak, mert ilyet tudtak csinálni, ez volt a célszerű.