Könnyűszerkezetes házban gondolkozunk, de nem tudjuk, hogy ilyen költségeink lennének a rezsit illetően. Van valakinek tapasztalata ez ügyben?
Építkezni szeretnénk, de mivel soha nem laktunk még kertes házban, csak albérletben, így nem tudom, hogy milyen rezsire számítsunk. Azt már hallottam és olvastam is több helyen, hogy a könnyűszerkezetes házat könnyebb felfűteni de nem tudom meddig és mennyire tartja a hőt.
Jobban megéri ilyet építtetni, mint rendes téglaházat?
1 hónapban kb mekkora egy rendes téglaház rezsije és mekkora lenne ennek?
Készséggel elhiszem, kedves 6-os, hogy stabil a könnyűszerkezetes ház. Nem is erre akartam utalni, hanem arra a sugárzó nyugodt erőre, amit egy 50 centis fal nyújtani tud. Nyilván nem érted, miről beszélek, fiatal vagy, nem nagyon értél eddig rá odafigyelni a testedet érő józan tudattal szinte felfoghatatlan behatásokra.
Nem vagyok ezós! Nagyon is két lábon állok a földön, de amiről beszélek, az létezik. Az ember szereti, ha védve van a háta. Ha biztonságban érzi magát. EZT nem tudja megadni a könnyűszerkezetes ház tömeg nélküli fala.
1-es és 2-es válaszadó vagyok. (építőiparban dolgozom)
Laktam már sokféle épületben. Jelenleg vályogban (direkt).
Egyetértek Miquel-el.
Könnyű felfűteni, mert csak a levegőt fűtöd fel, a falaknak itt nincs tömege ami tárolná és kiegyenlítené a hőingadozásokat. Ez egy hátránya a könnyűszerkezetesnek. Ablak és ajtó nyitogatáskor gyorsan le is hűl, viszont gyorsan felmelegítheted. Télre jó a hőszigetelése, mert A+, A++ lakásokat készítenek belőle.
Hátránya nyáron jelentkezik, mert a hőszigetelő anyagoknak kicsi a tömege és a hőcsillapítása. Itt nagy előnye van a vályognak (ami szabványos építőanyag!).
Még fontos a külső árnyékolás, ami nyáron árnyékol, télen pedig beengedi a napot.
Itt bővebben: [link]
Tisztelt # 13-as!
Köszi a cikket! Nagyon jó.
Van benne egy érdekesség ami komolyan elgondolkodtató:
"A hőtároló képesség az "aktív tömeg" és az anyag fajhőjének szorzata. Az építõiparban használatos anyagok túlnyomó részének fajhõjére c= 0,84-0,95 kJ/kgK, ezért többnyire csak a hõmérsékletváltozás és a tömeg fordított arányáról szoktak beszélni. (Kivételt a faanyagok képeznek, amelyek fajhõje c 1,7-3,0 kJ/kgK, ezért hõtárolás szempontjából 1 kg fa 2-3 kg betont "ér", megint más kérdés, hogy adott térfogatban-rétegvastagságban csak csekély tömegű fa fér el)."
A fa mint az egyik fő könnyűszerkezetű épület alapanyag kivételt képez. Gondolom a térfogat-tömeg arány miatt (egyéb okokat félretéve) építenek rönkházakat északon.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!