A szalma (bála) ház (nyilván "tartó-keretbe" foglalva) négy-öt méteres belmagassággal is tartja a kimagaslóan jó U=0,14 W/m2K értéket?
Igen, az emeleteket is ugyanolyan szinten tudja szigetelni.
Eddig külföldön 3 emeleteset láttam így, és a gazda is megerősítette ezt.
Lehet, hogy csak én tudom úgy, hogy a hőveszteség nem függ az emeletek számától?
:D
Köszi első! :)
Igen, második, értem a célzást. :) Arra gondolsz, hogy az anyag ami szigetel, semmi köze az emeletek számához.
Tehát akkor öt méter (nem két emelet, hanem légüres tér) belmagasság is (a fentiek miatt) ugyanúgy fog szigetelni - mint például (csak) három?
"Fent" az öt méteres plafon közelében is marad a fantasztikus U érték? :)
számolj 100m2 alapterülettel és 2,7m magassággal pl.
legkisebb határoló fal a kör alaprajznál van, aztán a kockánál; a téglalap alapnál már több, az L és U alakú házaknál még több, hiába 100m2 az alapterülete. Ezért ha lehet a passzív házakat is kockára tervezik, mert ott a legkisebb külső falfelület a m2-re viszonyítva. (a kör kicsit nehezebb építeni és berendezni).
Az U érték az egy négyzetméterre eső, és 1 fok különbségre fejezi ki a hőveszteséget. Tehát ha 2,5 méter magasság helyett 5,0 magasságot választasz, akkor a határoló falakon átjutó hőveszteséged kétszer akkora lesz.
Ha például 10X15 méteres az épület, akkor a kerülete 2x10+2x15=50 m.
A külső falak felülete 5x50=250 m2
Ha a lakásban szeretnél 25 C fokot kinti -20 C fok esetén is. Akkor a különbség 45 fok (mindegy, hogy Kelvinben, vagy Celsiusban).
A hőveszteség a falakon keresztül 250x45=11250 Watt azaz 11,25 kW
További szempont, hogy a levegő szeret rétegződni, ez azt jelenti, hogy a radiátor tetején kiáramló levegő előbb felszáll a mennyezetre, majd fokozatosan kihűlve tölti meg a légteret meleggel. Ez a jelenség különösen kínos lehet nagy belmagasságnál. A mennyezet közelében lehet, hogy már 40 C fokos a levegő míg a padló közelében még csak 20 C. Ezt ellensúlyozni lehet nagy felületű alacsony hőfokú fűtéssel, pl. padlófűtés, falfűtés, vagy keverni lehet a levegőt egy jó nagy csillár-ventilátorral.
Megjegyzés:
A fentihez hasonlóan kell számolni kell a födém hőveszteségével is, valamint nem szabad megfeledkezni a lábazat hőveszteségéről sem.
A ház alapjának és lábazatának a hőszigetelése kényes kérdés. A neten fellelhető képekből úgy látom, hogy a szalmaházaknál a csapóesőtől széles ereszkilógással védekeznek, ez viszont egy magas épületnél már nem nyújt kellően hatékony védelmet, szerintem.
Téglaházaknál a lábazatban és a föld alatt általában zárt cellás polisztirol hab (XPS) hőszigetelés terjedt el. Azt nem tudom, hogy egy szalmaházzal mi áll összhangban. Ígéretes alternatív megoldásnak tűnik a habüveg.
Az XPS anyaggal le szoktak menni a föld alá 1 méterre, ez nem feltétlen függőleges irányt jelent, hanem lehet például 0,5 m lefelé, és 0,5 m szélességben a járda alá befordulni vele. Ha ez elmarad, akkor az alapozás felől nagyon keményen be fog húzni a hideg, erről sokan megfeledkeznek.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!