Miből érdemes házat építeni? Tégla vagy gyorsszerkezetes?

Magyarországon még csökönyösen tartja magát az a tévhit, hogy a tégla a "jobb". Az esetek 90%-ában ennek éppen az ellentéte igaz.

A modern tégla - nagy nyomószilárdságú, lyukszerkezetű falazóblokkok - valóban egy jó minőségű, jó hőtartású, kiváló építőanyag.

A régebbi, tömény téglát körülbelül a lószarhoz lehetne hasonlítani, annyi a szigetelőereje és a hatékonysága. Málik, romlik, áll-álldogál aztán ráddől.

A könnyűszerkezetes nagy előnye, hogy iparilag készül a fal szigeteléssel együtt elemekben, tehát nem darabról darabra rakják össze, mint a téglánál. Ennek következtében az energetikai besorolása, hőtartása lényegesen jobb, miközben hátránnyal gyakorlatilag nem rendelkezik.

Költségek szempontjából a könnyűszerkezetes jobban megéri: ugyanannyi pénzért jóval modernebb házat kaphatunk, mint téglából. Természetesen téglával is elérhető ugyanaz a szigeteltség, de sokkal vastagabb lesz a fal, több időt és pénzt igényel. Egy alap téglafal hőtartása lényegesen rosszabb a könnyűszerekezetesénél, mert a könnyűszerkezetnél magában a fal szerkezetében van a szigetelőanyag.

A könnyűszerkezetes télen is felépíthető, míg a tégla nem. Mivel az idő pénz, ez is egy pont a könnyűszerkezetesnek.

A tégla teherbíróbb, tehát polcok, fellógatott szekrények tekintetében egyértelműen ez a nyerő. A könnyűszerkezetesnél érdemes előre megtervezni, hogy hova szeretnél kifejezetten nehéz dolgokat fellógatni (egy könyvespolc nem akadály, de egy bordásfal amin a 90 kilós izmaiddal csimpaszkodva edzeni akarsz már tervezést igényel). Ez egyértelműen plusz a téglának.

A könnyűszerkezetek beépített szellőzőrendszerrel, páratartalom-szabályozóval rendelkeznek, a tégla ilyen esetben sokszor problémás, nem megfelelő vagy korszerű tervezés esetén gyakoriak a hőhidak, penészedés, párásodás. Modern, megfelelő tervezés mellett ez a téglában sem fordulhat elő.

Ökológiai szempontból a fa(könnyűszerkezetes) a jobb.

A könnyűszerkezetes iszonyatos hátránya: bár energetikailag sokkal jobbak, és a tartósságukkal sincs gond, MAgyarországon átlagosan a felmérések szerint 30-40%-al kevesebb rá a vásárlóerő és kevesebb pénzért is kelnek el, mert sokan nem bíznak meg az újabb technológiákban.

4. Ez az időtlen időkig úgy baromság, ahogy van. Gondolj már bele, abba ami írsz, és hogy mennyi javításra, felújításra van szükség akár egy 50 éves tégla háznál is.

Pont annyira, mint egy 50 éves bármilyen háznál.

A könnyűszerkezetes ház alapja FA. Ebből mit nem gondolsz tartósnak, időtállónak?

A kérdés elsősorban az volt, mit ÉRDEMES. Nem csak az, hogy mi tartósabb - ez csupán egy szempont a sok közül. De szerintem erre is választ adtam, tehát teljesen felesleges volt belémkötni. Vagy az zavart, hogy más aspektusait is megvilágítottam a dolognak?

Másrészt, Magyarországon talán nem léteznek ilyen jellegű tanulmányok, de pl. Németországban igen. Ha tudsz németül nyugodtan nézz utána.

Egy készháznak és egy téglaháznak ugyanolyan, min. 60-100 éves használhatóságot tulajdonítanak. Ezen felül, ahogy az minden épeszű embernek egyértelmű - a tégla vagy a fa karbantartása, maga a ház korszerűsítése és a beleölt pénz a mérvadója annak, hogy az épület hány évet él meg. Az első készházak Németországban 1910-ben épültek, és a mai napig lakottak, felújítottak.

Ha egyéb kérdésed van a témával kapcsolatosan, szívesen válaszolok.

Szerintem ez meddő vita. Mindig is lesznek ortodox téglahívők és a változás hívei.

Fűtés oldalról érdemes kicsit még megnézni a dolgot, hisz ez is egy szempont. A könnyűszerkezetes házaknál abszolút nincs hőtároló tömeg, rossz a hötehetetlensége. Értsd, gyorsan fel tudod fűteni, de ugyanolyan gyorsan ki is hűl. A téglánál az átmelegedett falak jobb hőérzetet biztosítanak. Skandináv országokban, ahol dívnak az ilyen jellegű házak, ezt a problémát egy 6-8 tonnás plusz hőtároló közeg beépítésével orvosolják, lásd tömegkályhák.

Az hogy a fa mennyire időtálló az megint csak vita tárgya lehet. Jól lekezelt rovar és gomba ellen, illetve tűzgátló anyagokkal valóban időtálló lehet a fa. Ha ezt valóban megcsinálják. Jártam olyan fatelepen, ahol az impregnáló folyadékkal teli kádban csak sárga festék volt (a tulaj elmondása szerint). Téglánál ilyen nincs. Annak nincs biológiai kártevője. Elég csak a tetősze3rkezeteket megnézni, egy téglaház élete során több tetőnyi faanyagot is túlél.

Az hogy sokkal olcsóbb lenne nem mondanám. Amennyivel azonban mégis, azt el is bukod abban a pillanatban, ahogy elkészült, hiszen ha megnézed a piaci állapotokat a könnyűszerkezetes házak azonos paraméterek mellett 30-50%-kal olcsóbbak, mint a téglából épült társaié, de ennyivel nem olcsóbb az előállításuk (ha jól emlékszem 20% körüli az eltérés). Tehát, ha magadnak építed (nem akarod eladni életed végéig bukó nélkül), a saját emberöltődre, semmi kivetnivaló nincs benne.