Alapnál tetejéig kell betonozni?

Lábazatot kell csinálni, minta kerítésnél, agészen a padlószigetelés szintjéig (mert gondolom lesz, és nem a föld szintjével lesz egymagasságban a padlószint)

A falak nem dőlnek el, mivel a téglákat kötésbe rakják, a sarkokon is, ezenkívül pedig a tetejét összefogja a betonkoszorú, és a beton vagy vasgerendás betonfödém is.

Vagy lehet fagerendás deszkafödémet is csinálni, de az nem valami jó hőszigetelő.

Alapot ásni mindíg muszáj, különben az alsó téglasor alatt befolyna az esővíz, ha csak a puszta földre raknád, plusz végig is repedne a téglafal, vagy bármilyen fal amiatt hogy nem egyformán süllyedne a földbe.

Az alap viszont egy beton öntvény, mondhatni egy 30 vagy 40 x 80 cm es egybe kiöntött bevasalt betongerenda, na az több tonnát is kibír főleg ha földbe van, és nem tud eltörni, emiatt statikusan hosszába egyformán tartja a terhet amit ráraknak (téglafal).

Ezenkívül a talajvíz szigetelésben van a legfontosabb szerepe. Enélkül a fal felszívná a vizet a talajból a kapilláris elv miatt.

Létezik sáv alap és lemez alap.

Itt olvashatsz róla, taglalják az előnyeit, hátrányait.

[link]

Nem kellene alap, ha pl. egy gránittömbre építkeznél. Sajnos ennél gyengébb teherbírású talajok állnak rendelkezésre. Humuszos földre vagy feltöltésre nem tanácsos építkezni, ott vagy mélyalapozás vag talajcsere kell. Ráadásul a klíma is befolyásolja az alapozási síkot, helytől függően 0,8-1 m mélységben lesz, különben a téli fagyok miatt megemelkedhet (majd nyáron visszasűllyed) az építmény.

Szerencsére a legtöbb helyen az országban 80-100 cm mélységben már teherbíró, megbolygatatlan, szerves anyagtól mentes a talaj.