Mi az oka? Két áramkörös kapcsoló 3 csatlakozó. Egy be és két elmenő. Egyik körben egy lámpa van, a másikon egy sorkapocs. Ha bekapcsolom az 1-es gombot világít a lámpa. Ok, de mellette a másik lámpa fázis vezetékén halványan pislákol a fázis ceruza.
Azért mert fázis ceruza.A fázisceruza sokmindent kimutat, de nem mér értéket. Mivel az izzók közösen a nullához kapcsolódnak, így a szabad végen is megjelenik a töltés, ezt jelzi a ceruza.
Értelmetlen vele dolgozni, mert sok baromságot jelez. használj műszert!
Épp a mérésre gondoltam, csak nem fért ki a kérdés alá. Viszont itt nincs most csak egy izzó. És igaz, hogy a nullák közösek de olyan szálon van áram még ha kicsi is aminek mindkét vége a levegőben van. Egyik vége sorkapocs, a másik a kapcsolóba van kötve, de az az ág meg van szakítva. Csak a másik kör van be kapcsolva.
Olyan mintha a kapcsoló áthúzna, de nem teljesen. Holnap rá mérek és jelentkezem.
A fázisceruzával nem értelmetlen dolgozni - jó műszer (értsd: nagy belső ellenállású) is ugyanazt a jelenséget adja. Csak, ha az ember használ valamit, legyen tisztában a mit és a miért fogalmakkal. Váltakozófeszültségnél teljesen természetes dolog az induktív és kapacitív úton megjelenő feszültség.
Kiszűrni úgy lehet, hogy leterheled. A régebbi magyar szabványok szerinti (sőt, még a most érvényes MSZ 1585-ben is ez van), életvédelmi célra használatos feszültség indikációs módszerek 20-60 mA közötti terhelést jelentettek, vagy állandóra, vagy bekapcsolhatóan.
Én saját használatra megengedtem magamnak azt a luxust (másnak nem ajánlom, csak magyarázatképp), hogy száraz cipőben melegpadlós helyiségben a másik kezemmel megérintettem a madzag végét, ha ekkor a jelzés eltűnt, akkor az induktív vagy kapacitív istenek munkálkodtak. Illetve, ha volt nálam elektronikus mutatós műszer, akkor tekertem egy többkattintásost a méréshatár váltó tárcsán, és ha a mutató nagyjából ugyanabban a szögben állt, akkor ez a jelenség volt (nagyobb méréshatáron nagyobb az ellenállás, tehát kevésbé terheli le, tehát nagyobb feszültséget mutat). Digitálisnál is működik ez, csak nem látványos, hozzá kell gondolni, mit láttam az előbb. :)
A mai szabványok egyébként más elvi alapról indulnak ki feszültségjelzőknél, pont azt mondják, hogy a kis és a nagy ellenállásúnak is megvan az értelme, a kisebb ellenállású letöri a kapacitív úton megjelenő feszültséget, ami jó, mert jelzi, hogy nincs "erős" kapcsolat, de rossz, mert ha földelés nélkül nyúlsz hozzá, akkor mégis megüthet annyira, hogy meglepődsz, leugrasz a létráról, infarktust kapsz, stb. nagy ellenállásúnál meg fordítva. Tehát a motto: tudd, mit csinálsz.
Már csak azért is értelmetlen a fázisceruzát értelmetlennek nevezni, mert ha nincs a környéken nulla vagy föld, akkor a fázisceruza marad, mint eszköz. Ezt még az MSZ 1585 is elismeri.
No megszületett, a kapcsoló rendben van. Az indukált feszültséget ugyan nem tudtam az én szerény képességü digi műszeremmel megmérni. De jelen van és volt azt követően is amikor a vezeték másik végét ki kötöttem a kapcsolóból.
Magyarul most már a vezeték mindkét vége a levegőben lóg és mégis van benne feszültség, bár nem tudtam mérni, de a fázis ceruza mutatja.
Szóval utána nézve a dolognak az történik, hogy a három vezeték ahogy meg a csőben és ha ebből kettőben ténylegesen folyik áram azaz bekapcsolom a lámpát akkor a harmadik vezetékben valószínűleg induktív úton jelenik meg valami egész kis feszültség.
Majdnem így van, de az indukció nem ez, ahhoz zárt áramkör kellene.
Szórt kapacitás amiről itt szó van.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!