Vályogház tényleg jó hőszigetelő?

Én csak azt tudom hogy nagyon jó a klímája ha rendben van.

Amikor házat akartunk venni a velencei tó partján, elmentünk egyet megnézni, kisgyerekkel, gatyarohasztó meleg Volt, ahogy bementünk kellemes hűvöskés levegő fogadott, és a gyerek is olyan nyugodt lett, mindjárt otthon érezte magát, csadálkoztunk is mert nem szokott jellemző lenni idegen helyen.

Rossz hőszigetelő. Keress rá az építőanyagok hővezetési tényezőjére. [link] A nagy tömege (nem szigetelése) miatt hűvös nyáron, és sokat számít az árnyékolás is. Nyáron a nagy tömeg számít, hogy ne melegedjen át a ház; pontosabban minél jobb a hőcsillapítása. Klímája, páraszabályozása viszont a legjobb.

Nagyon régen más volt az ablak méret, belméret, a hőszükséglet, így volt "meleg"; valamint nem volt más építőanyag. Rossz szigetelése és szilárdsága miatt kellett 50-60cm falakat csinálni.

Egy jól szigetelt házban (passzívház) alig kell fűteni-vagy nem, és a hőt nagyon sokáig megtartja.

Szerintem meg olvas te útánna. Én ilyenbe nöttem fel. Nagyapám aki földmüves a mai napig 300 éves nádtetös háza van semmi baj nincs se a szigeteléssel se a házzal ha karban van tartva.

A sárfal jó hő- és hangszigetelő képességgel rendelkezik, csak természetes építőanyagokat tartalmaz (agyag, szalma, víz), ezért sokkal egészségesebb. A természetes építőanyagoknak köszönhetően szellőzik, így állandó páratartalmat biztosít a vályogház. Mivel a vályogfal nem tartalmaz speciális építőanyagokat, így az előállítása is sokkal olcsóbb a beton vagy téglafalhoz képest, viszont a tartóssága nem rosszabb, mivel napjainkban már beton alapra és szigetelésre építik. Mindezen előnyök ellenére olcsó építkezési mód!

[link]

[link]

ha valamihez nem értesz ne kezdj el okoskodni.

Hány nép ezt használja a mai napig mert szerinted olyan szar.

No igen, 30 centis falakkal nem jó hőszigetelő s amúgy sem valami remek a hőszigetelő képessége, de a tipikus vastag falakkal azért nem mondható rossznak sem ma még. Változnak a szabályozások, de jelenleg még kevés igazán jól szigetelt ház van az országban. Az pedig nem akármilyen passzívház, amit nem kell fűteni, az extrém ritka és nagyon komoly feltételei vannak.

A szigetelés és a hőtároló tömeg együttesen fontos. Nem szívesen laknék télen pl. egy soktonnás vasházban, normál fűtés mellett :) A vályognak annyira kiemelkedő tömege nincs ám, s a házamban valamiért rengeteg vasbeton van, a téglafal is nagy tömegű, de majdnem megfagytunk télen nonstop fűtéssel (cserépkályha), a kegyetlenül rossz szigetelés miatt. Azóta szigetelt, majdnem passzívház s igen elégedett vagyok vele. Fűteni azért folyamatosan kell télen (szóval minden nap, mert vezérelt árammal megy a dolog, napközben alig fűtünk, hőtároló kályha sincs, felesleges, a nagy hőtároló tömeg és a jó szigetelés miatt. Ha az egyik kiesne, estére túlságosan lehűlne a ház. Mindkettőre szükség van.

Egyébként egy vályogház szigetelését is könnyű lerontani a nyílászárókkal, laktam ilyen helyen. Kemény télen 19 Celsiusban feküdtünk és 9-ben ébredtünk, mert éjjel nem tudtam rakni a kazánt... Menekültünk onnan.

Két vályogházam is volt az elmúlt 10 évben.

Csak csontszárazat szabad megvenni ezek általában kicsit kiemelkednek a környzetükből. Egy nedves falut nem lehet szigetelni, önmagában meg nem nagy szám a hőszigetelő képessége.

Én mindegyiknek megcsináltam a belsejét gipszkartonból.

Földfal - gipszkarton közé 10 cm kőzetgyapot szigetelés ment. Úgy már jó hőszigetelő. De ezt csak száraz falnál lehet - az meg ritka.

Tisztelt Kérdező!

Az átlag vályogház valóban elég rossz hőszigetelő, kb.30%-al rosszabb mint az égetett tégláé, cserébe más élettani és épületfizikai előnyei vannak ezt már többen leírták. Régen egyszerűen teljesen más elvárások voltak a vályogházakkal kapcsolatban, más volt az életvitel és az épület energiaszükséglete mellékes adottság volt.

Ma, amikor az energiaárak folyamatosan növekednek nagyon nem mindegy mennyit költünk épületünk fenntartására.

Egy átlagos 80m2 alapterületű vályogház energiaszükséglete: 449 kWh/m2 év, mellyel a legrosszabb besorolásba kerül.

Hőszigetelni - ha nem szeretnénk később komolyabb károkkal bekötni - csak olyan anyagokkal szabad, melyek régen is működtek és használtak ezeknél a házaknál: szalma, nád, kender, és fa alapú hőszigetelések.

A kellő hőszigeteléssel, már a mai komfortnak és elvárásoknak megfelelő tartós otthonná alakítható.

Az utólagos szigetelésről itt olvashat bővebben:

[link]

Németországban 4-500éves favázas vályogházak vannak,amelyek jelenleg is lakottak.