Elmondaná valaki, hogyan működik egy kazán? Úgy értem, hogyan kering benne a víz?

keringetős:

[link]

gravitációs pedig más elven, de azt most nem írom le mert az a rendszer már elég ritka, max csak régi házaknál használják még.

gravitációs lényege, hogy a meleg víz magától kezd elindulni és keringeni a rendszerben, nem kell hozzá szivattyú.

hátránya, hogy sok víz, vastag csövek vannak a rendszerben és a nagy tömeg miatt túl tud menni a lakás hőmérséklete. előnye, hogy áramkimaradás esetén is működik.

a kazán lent van, általában pince, innen emelkednek a csövek a tágulási tartályig,onnan pedig lejtenek visszafele. a rosszul kivitelezett rendszer nem működik, vagy egyes részei nem működhetnek (nem fűt jól).aránylag vastag 2"-os csövekkel indulnak, radiátornál 3/4" alkalmaznak általában.

"gravitációs lényege, hogy a meleg víz magától kezd elindulni és keringeni a rendszerben, nem kell hozzá szivattyú. "

Részletesebben: A kazánban égő tűz a vizet felmelegíti. A meleg víz sűrűsége kisebb lesz mint a hideg vízé, ezért a fűtésrendszer felső pontjára igyekszik, miközben a fenn még hideg víz meg lefelé akar menni a kazánhoz a nagyobb sűrűsége miatt (lesüllyed). Ezért kellenek a vastag csövek, hogy legyen helyük ezt a folyamatot véghezvinni.

Igen ám, de a hideg víz mikor leért a kazánhoz, ott a tűz azt felmelegíti, miközben a felső pontra érkezett meleg víz viszont a radiátorokban leadja a szállított hőt, amitől viszont kihűl, így ismét az a helyzet áll elő, hogy a meleg víz lesz alul, míg a hideg felül, amik aztán megint csak helyet akarnak cserélni. Tehát megindul egy körfolyamat, amely mindaddig tart, amíg alul van elegendő hőközlés (ég a kazánban a tűz), és felül ki tudja sugározni a víz a szállított hőt (hőleadás). Minél nagyobb a hőkülönbség a kihűlt és a felmelegített víz között, annál gyorsabban akarnak helyet cserélni, mert annál nagyobb a hideg és meleg víz közti sűrűség-különbség.

A keringetőszivattyús rendszerben is működik ez a körfolyamat, csak a csövek vékonysága miatt nagyon lassan, túl lassan ahhoz, hogy használható legyen vízszállításra.

Valamint a gravitációs rendszerű központi fűtést szinte lehetetlen szétforralni, míg a keringetősnél nagyobb erre az esély, mert lényegesen kevesebb vizet tartalmaz az egész rendszer, és lényegesen vékonyabb csövekből építik kii az egész rendszert. Bár mindkét rendszerbe van szerelve tágulási tartály (normális esetben), sok kazánt, kandallót meg lehet úgy pakolni fával, hogy a keletkező hirtelen hőmennyiség miatt a keringetős rendszerűn már nem segít ez a védelmi pont. Túl kevés a rendszerben a víz, képes olyan szakaszon gőzzé válni, hogy a vékony rézcső kevesebb nyomást bír ki, mint amekkora nyomás a rendszerben lévő víznek a tágulási tartályba történő préseléséhez kellene. Ilyenkor szétnyílik valahol a fűtéscső és kispriccel a vizesgőz a nyíláson. Ez a veszély gravitációs fűtésrendszer esetén nem áll fenn, legfeljebb a kazán óriási túlméretezése esetén.

100% hogy nem fogják gravitációsra csinálni új háznál!

Elavult, gyenge hatásfokú, ronda a vastag csövek miatt, és mindaz mellet nem is adnának rá engedélyt, mivel ez a rendszer már elavult.

Régen jó volt, mert másra nem volt lehetőség, de hülye lenne az ember a mai világban ha ilyen rendszert csináltatna..

Kb egy óráig csak a kéményt fűtöd, még meg nem fordul a több száz liter víz!

Egy zárt rendszerben a víz hamar felmelegedik, és csak nagyon extrém helyzetben lehet túlforralni a vizet.

Ahhoz már tényleg hülyének kell lenni hogy valaki annyira megpakolja a kazánt, meg hogy nem néz rá hány fokos a víz, és mondjuk még 60-70 fokos vízre rápakol egy batyu fát.

Az mellet meg számtalan biztonsági rendszer van hogy ne történjen baj, ha esetleg valami extrém helyzet miatt felforrna a víz.