Miért szoktak feltenni tető épitésekor az első felállitott horogfapárra faágat?

Az tevékenység, mely a szarufák tetejére kitűzik a faágat jelzi azt, hogy az építők eljutottak az építésben arra a pontra, amikor már tartószerkezetileg nem mennek ennél a pontnál magasabbra. Az építőiparban "Gleichni"-nek nevezik ezt, és ez tulajdonképpen nem csak az építők, hanem az építtetőnek is ünnep, melynek költségét az építtetőnek illik állnia. Itt egy kis bográcsozással,

egy-két üveg sörrel, egy két pohár borral, virslivel, stb.- illik megvendégelnie az építőket. A napfényes nyugati demokráciákban ez mai is így megy, nálunk azonban az építtetők nemhogy nem vendégelik meg az építő munkást, hanem még ki sem fizetik. Így aztán a "gleichni" - mint építőipari hagyomány - kiveszőben van az építészeti folklórunkból! Magam részéről 2003-ban vettem részt utoljára ilyen ünnepségen: az épület azóta is áll, és sajnos nagyon kevés megépült épületre lehetek büszke, de erre az vagyok. Nagy kár, hogy építtetőink, beruházóink (És politikusaink!) nincsenek ezzel tisztában, mert ezzel a megvendégeléssel jelzik, hogy tisztelik és megbecsülik az építkezésen dolgozó munkás kezeket. És persze ki is fizetik a munkásokat! Politikai elitünk vissza akarja állítani a munka becsületét, pedig a munka becsületével semmi gond nincs. Az ő becsületük viszont annál több kívánnivalót hagy maga után. Mielőtt még valakinek eszébe jutna, hogy ez gyűlöletkeltés: jelzem, hogy nem az, hanem a nagy magyar valóság! Ne csodálkozzunk azon, hogy ott tartunk, ahol tartunk (Sic!)