Létezhet vajon olyan, hogy "statikai ökölszabályok gyűjteménye" ?

Ha tanultál statikát egyetemen, akkor bizonyára tudod mi az a hajlítóigénybevétel, igénybevételi ábrák. Másodrendű nyomaték, keresztmetszeti tényező, stb. Kéttámaszú tartók, lemezek hajlítási feladatai.

Na, a vasbeton szerkezet kb. ugyanez, csak a vizsgált keresztmetszet "furfangosabb". A beton a nyomóterhelést viseli jól, a húzást pedig a betonvas. Annyi csavar van még benne hogy ezt az egészet még az ún. Eurocode szabványokkal kombinálják.

Tulajdonképpen, ha van egyetemi szintű statika és szilárdságtani előtanulmányod mert mondjuk gépészmérnök, járműmérnök vagy hasonló vagy, akkor egy egyetemi szintű építőmérnöki szakkönyvből meg tudod érteni a számításokat, levezetéseket. Gyakorlati oldalról viszont felmerül az a kérdés, hogy a "hobbiépítkezés" űzhető -e olyan mennyiségben amely a méretezés elméletének fentebb ecsetelt mélységű megértését indokolja, vagy korlátozott annyira hogy megengedhető a triviálisan "bolondbiztosra" kivitelezés jelentős túlméretezéssel, biztonsági tartalékkal. Meglátásom, hogy ez utóbbi célravezetőbb, a biztonság irányába tér el, és az esetleges amatőr (bár nem ritkán szakipari) kivitelezés hibáit is elnyeli.

#6 A felvetett mozgások körét alapvetően két részre osztanám; egyrészt a betonszerkezeten belül bekövetkező mozgásokra (hőtágulás, dinamikai terhelések okozta járulékos mozgások) másrészt a talajmozgásokra.

Utóbbiak rendkívül bonyolultak, a talajmechanikai vizsgálatok is pusztán közelítő becsléssel tud szolgálni.

Az előbbiek pedig betonvassal korlátozhatóak vagy dilatációs hézagokkal megengedhető a természetes mozgás, megelőzendő a szerkezet törését. Gyakorlatila betonvassal azt tudod elérni hogy a betonszerkezet (pl. egy betonalap) egy szilárd egységet alkosson, és egységként mozogjon törés nélkül. Ezekből következik, hogy az említett kerítésoszlop mint betonszerkezet elmozdulása betonvassal nem gátolható. A tapasztalás szerint a kerítésoszlopok elmozdulásait (a természetes talajmozgáson túl) döntően a talaj fagyás-kiolvadás sok-sok ciklusa generálja, amely a betonalap fagyhatárig való levitele útján lényegesen csökkenthető.