Találkoztatok már kőzetgyapottal vagy nikecellel töltött téglával?

"Szerintem nem hülyeség, megúszod a homlokzati szigetelést."

Ha a falazat (a hőtároló tömeg) nincsen rendesen becsomagolva a hőszigeteléssel, akkor az egész nem korrekt.

És azt is elmondom miért!

[link]

Amikor vagy tíz éve akkora ónos eső esett, hogy komoly károk keletkeztek az erdőgazdaságokban, akkor a házam homlokzata nem volt még hőszigetelve. B30-as téglából épült, amit habarccsal rögzítettek. Az ház oldalára legalább 1 cm vastag jégréteg fagyott rá egyenletesen. Aztán másnap rácsodálkoztam a nemesvakolaton lévő rajzolatra. Minden tégla meg volt jég-dombormű formájában. A hidegben a jég elszublimált azokon a helyeken, ahol habarcs volt alatta. A habarcs jobb hővezető volt, mint a tégla, és a jég eltűnt onnan, ahol a nemesvakolatra a habarcs kivezette a meleget. Olyan volt a ház, hogy minden tégla kirajzolódott jégből a nemesvakolat külsején. Megdöbbentő látvány volt.

Nos, bármilyen jó hőszigetelő is a töltelékanyag, itt éppen a tégla lesz, aki átvezeti a hőt a túloldalra. A hőszigetelést nem érdemes elspórolni.

Úgy tudom csiszoltak a leier téglák, tehát 1-2 mm a vízszintes fuga. Vékonyhabarccsal ragasztják.

[link]

6 vagyok.....

Sajnos amikor valaki hozzáértő ír véleményt adott kérdésre legtöbbször leszólják, pedig energetikában dolgoztam évekig és másokkal szemben volt már hőkamera a kezemben. A kerámia falazóblokk nem jő hőszigetelő, a belsejébe lévő levegő szigetel de csak akkor ha légmentesen le van zárva. Az üreges téglák belső szerkezete nagyon vékony, próbálják a hőáramlást lassítani, de van egy masszív 1cm kérge ami rossz hővezető. A N+F megoldásnál ráadásul a vakolat nem mindig légzáró vagyis az ott bezárt levegő nem tudja ellátni a feladatát. Tökéletesen lehet látni egy bepucolt téglafalon a határvonalakat hőkamerával, nem homogén szerkezet. Ha a légréseket kitömik szigetelővel attól még az alap probléma nem oldódik meg, mint mondtam ez egy marketing trükk és szükségmegoldás.

Azon falazóanyagok amik homogén szerkezetűek és minden irányban egyformán vezetik a hőt, ott ilyen probléma nem áll fenn. Vékony ágyazatú habarccsal falazott pórusbeton csatlakozásai gyakorlatilag nem láthatóak, és pórusbeton is lehet ragasztóhabbal falazni, de van aki akril ragasztót használ. Viszont ha valaki réteges falazat mellett dönt akkor nem érdemes olyan téglára költeni amit hőszigetelésre fejlesztettek, mert gyakran ezek kis tömegűek és rossz hangszigetelők, vagyis a külső hőszigetelés alkalmazásával pont ezek a tulajdonságok kerülnek előtérbe. A falazat költsége az építőelemek árából és a kivitelezés költségéből tevődik össze, mai elszállt munkaerő költségek mellett nem mindig az az olcsó megoldás ami első látásra tűnik.

2 éve többe került volna szigetelt téglával falazni, mint amibe a sima 30 n+f +22cm Eps80 és 12 cm lábazati szigetelés színezéssel együtt került... Nem hinném, hogy azóta olcsóbb lett, ráadásul a szigetelt téglára is kell eps.

Új építésnél meg nincs olyan hogy nem fog elférni a szigetelés... a használatba vételi se lenne, mivel nem tudod teljesíteni az előírásokat.

A 30 n+f-re 16 cm eps 80 vagy 12 grafitos eps80 elegendő az előírásokhoz, tehát a falat 15 cm-bel beljebb rakják a telekhatárhoz képest már el is fér. (már ahol ezt megengedik, nekem min 60 cm és/vagy az eresz nem lóghat át a szomszéd telekre. Ez HÉSZ függő)

6 vagyok 16 válasz

Elfogadják a szigetelt téglát+ szigetelés nélkül, ezért gyártják. Annyi előnye van a + szigeteléshez képest, hogy nem kell a hőszigetelés kivitelezésének egy részét megfizetni, munkadíjban lehet spórolni, de annyira drága , hogy összességében nem kifizetődő. Ha valaki homogén falazatot akar választja a pórusbetont 40-50cm vastagságban és nem kell a szigeteléssel bajlódnia. Ha téglából építenék falat akkor a kapható legolcsóbb, legerősebb, legnagyobb tömegű, legjobb léghanggátlású téglát választanám 25-30cm szélességben+ hőszigetelés, mert így logikus. Ahol a telek beépíthetősége szab határt az épület alapterületének ott igenis számít a falazat vastagsága, sok helyen monolit vasbeton szerkezetet vagy könnyűszerkezetet választanak amiatt, hogy 3-4 hasznos m2 nyerjenek.

Már korábban is írtam neked, az alap szélessége nem a falazat szélességétől függ, hanem a falazat tömegétől és a talaj teherviselő képességétől. 15cm vasbeton falazat tömege 60cm széles Ytongnak felel meg, szóval nem tudsz vele spórolni!!!!

Ha könnyűszerkezetes épületet építesz, akkor lehet az alapon spórolni, de nem számottevően, itt néhány 100000ft beszélhetünk. Az alap mélysége is attól függ, hogy milyen az alaptalaj szerkezete, ha 50cm mélyen már tömör talaj van, akkor nem muszáj 1m mélyre levinni, főleg ha szigetelést is kap. 15cm zsalukő semmit nem ér, annak belső magja csak 8cm, az nem tart meg egy épületet, az válaszfalnak ideális. Ha zsalukó, akkor min 25cm gondolkodj, mert a monolit vasalt réteg lesz a teherviselő, a zsalukő egy bent maradó zsaluzat, az nem visel el nagy terhet. Monolit rendszer esetén a polisztirol-zsalus rendszert érdemes használni, nem olcsó, de jól használható. Itt a 15cm monolit belső mag már elég erős statikailag, ha jól van méretezve. PL Thermo-block