Nem szokott baj lenni padlófűtések lebetonozott csővezeték-rendszereivel. Mégis melyek lennének egy-egy karbantartás miatt a létező legkönnyebben (csövekhez) hozzáférést adó megoldások, ha esetlegesen hozzá kellene nyúlni vmely padló alatti csőhöz?

Igen. Nem szokott baj lenni padlófűtések lebetonozott csővezeték-rendszereivel, mert le vannak betonozva.

Ember, könyörgöm gondolkozz! Lekötözöd vashálóra és bebetonozod azt a szerencsétlen 5 rétegű csövet, szakszerűen toldások nélkül. Ugyan mi a fenét kell rajta karbantartani? Ne félj a betont nem rágja át az egér, a nap se fogja szétsütni.

40-50 évet kibír, utána elkezd öregedni, megkeményszik és könnyebben törik, a víznyomás is kilyukasztja. Ha a tervező jól kalkulált akkor addigra persze visszahozta az árát, ha meg nem akkor nem, de azért ne legyünk teljesen álszentek: egy hagyományos acél vagy réz cső sem bírja sokkal tovább, csak azt meg lehet javítani. Persze azon is sok múlik, hogy milyen közeg kering benne: sima víz, esetleg valami adalékozott tartósító cucc ami simogatja a cső falait (az ivóvíz klórtartalma viszont konkrétan szétmarja a műanyagot). Az állandó alacsony nyomás és állandó alacsony hőmérséklet szintén kívánatos a hosszú élettartamhoz.

Homokkal leszórod, letérkövezed, mindenki így csinálja már manapság a padlófűtést.