A régi magyar házakakat szerintetek ilyen okból meszelték régen sötétbarnára és fehérre?

Tehát a 100+ éves falusi, tanyasi házakról beszélek, amik ugyebár legnagyobb számban fekete vagy inkább sötétbarna lábazatúra és fehér homlokzatúra voltak festve. Múltkor ezen gondolkodtam és beugrott egy olyan dolog, hogy talán ezek a színek okkal voltak választva, meg igaz nem is volt annyi fajta festék mint ma. Szóval mivel ugye azokat a régi verettfalú és vályogtéglás házakat még nem szigetelték el a földtől, ezért vizesedett az aljuk, és a legtöbbnek ez lett a veszte. Szóval nem-e lehet, hogy azért meszelték az alsó 50-60cm részt sötétre, mert a sötét szín jobban szedi a meleget, és tovább megtartja mint a fehér, ezért valamennyire száradt az aljuk, de ugye teljesen sosem tudott kiszáradni, de ez talán mégis segített. A többi részt meg talán azért meszelhették fehérre, hogy az meg visszaverje a meleget, hogy nyáron ne legyen mégse olyan nagy meleg bent.

Szerintetek tudatosan így csinálták és köze lehet ennek a dologhoz? Erről van valami írás, hogy ha téves az elképzelésem, akkor megtudjam miért csinálták úgy ahogy?