A szemetünket elégetik? Mi lesz a kidobott szemetünkkel amit a kukába rakunk?

Már kevés olyan hely lehet,ahol beengedik a guberálókat .

Hatalmas depóba hordják a kukás autók,,melyet folyamatosan tömöritenek is.Ahogy a domb magasodik,körbe mindig fedik be vastagon földel .Mgvan ennek már a korszerü technikája .

Természetesen olyan hulladék is van ,amit égető műbe hordanak .A hőt újból hasznositják ,pl.távfűtés .

Mi kisvárosban lakunk itt régen volt nagy szeméttelep, gyerekként be is mentünk és a sok dezodoros flakont robbantgattuk, most már jó pár éve csak egy füves domb látszik belőle.

Most nem tudom mi lesz vele szerintem másik városba viszik

Válogatott háztartási szemét esetén a következők jönne létre:

Kerti hulladék, Papír hulladék, Műanyag hulladék (a fém hulladék is ide kerül), Üveg hulladék, Elemek-tápok-akkumlátorok hulladékai, világítótestek hulladékai, elektronikai hulladékok és az általános hulladék.

A kerti hulladék szerves anyag (kaszált-vágott fű, lomb, vágott fa nyesedékek, karácsony utáni fenyők...stb.), aminek egy része komposztálásra kerül (ez lehet nyílt és zárt, a zárt lehet anaerob, anoxikus és aerob - a zártakból nyerhető metánt elégetik energiatermelési céllal), majd a komposztból humusz keletkezik. A humuszt hozzákeverik a szennyvíziszap rothasztási maradékához, (vagy nem) és talajjavítóként használják, azaz trágyázási célokra, vagy virágföldet gyártanak belőle. A másik része égetésre kerül, ahol hőenergiát, villamos energiát állítanak elő belőle (az égetési maradékot - hamu, pernye - kezelik és általában lerakókban a fedőtakaró rétegbe kevereik.

A papír hulladékot papíripati gyártóegységekbe viszik, ott bedarálják, válogatják (kiszedik a maradék műanyagot, fémet belőle különféle technológiákkal), kezelik (mossák, fehérítik stb.), majd újra felhasználják alapanyagként (főleg kartonhoz nagyon jó, vagy a klasszikus papírhoz. Itt keletkezett szerves anyagban dús ipari szennyvizet általában kezelik, majd visszajuttatják a vizet valamelyik nyílt vízi helyre (tavak, folyók, patakok, tározók stb.). A papírnál keletkezett fém és műanyag hulladékot a műanyag-fém újrahasznosítóba viszik, vagy (ha nem éri meg a szállítás) a műanyagot lerakókba a fémeket meg újrafelhasználóba (olykor országhatáron kívülre).

Műanyag-fém hulladékot válogatják hasznosítható műanyag, nem hasznosítható műanyag, mágnesezhető fém és egyéb részekre. A hasznosítható műanyagot darabolják, mossák, majd a maga útják használják újra (van ami melegítenek, van amit kémialilag oldanak...sok módja van), a nem hasznosítható műanyagokat vagy elégetik, vagy lerakókba rakják, mágnesezhető fémeket kinyerik és újrafeldolgozzák, míg a maradék anyagot elégetik és annak hamutartalmát vizsgálva nézik, hogy kinyerjék-e belőle a fémet, vagy ne. Ha nem, akkor lerakó.

Üveg hulladékot, ahol automatákkal gyűjtik, visszaszállítják a gyártóhoz, ahol alaposan tisztítják-fertőtlenítik, ellenőrzik és újra használják. A nem automatás gyűjtésnél szétszúzzák finom por állágra, majd ezt adagolják üveggyárakban üvegtermékekhez (általában színes üveghez, mint a sörösüveg, borosüveg..stb.).

Elemeket és társaikat elszállítáják, szétszerelik, az értékes anyagokat kinyerik amennyire lehet, a maradék anyagot égetik és speciális lerakóba szállítják.

Világító test hulladék esetén egy részük üveg, viszont nagy mennyiségben van bennük nehézfém. A nehézfémeket minél jobban kinyerik kémiai úton, majd a maradék üveget újrahasznosítják. A nehézfémek nagy része értékes alapanyag a további világító testek gyártásához, vagy máshoz is.

Elektronikai hulladékot szétszerelik, válogatják, majd a nyomtatott áramköröket örlik és kémiailag kioldják a drágább, jobb fémeket. A maradék anyagot elégetik és a hamuból további fémeket tudnak kivonni. Az üveg-fém részekre rendkívül sok szabály érvényes.

Általános hulladék, vagyis a nem szelektíven gyűjtött hulladék több helyre kerülhet. Hulladékválogatóba, ahol amit lehet kiválogatnak majd lásd a fentiek. Kerülhet hulladéktelepre ideiglenes céllal. Kerülhet égetőműbe, ahol válogatás nélkül elővíztelenítik, majd általában szalagos-rosták égetőn segédlánggal kiégetik. Ezzel áramot és hőt termelnek, amit hasznosítanak. A hamuból kinyerik a fémeket, majd a maradékot a lerakókba szállítják. Az égetés során nagyon sok, erősen savas és mérgező anyagok kerülnének ki a levegőbe, ezért tisztítják a füstöt több lépésben. A végén egy főként gipszből álló trutyi lesz belőle, ami mivel szennyezett, így fel nem használható építésre és orvoslásban sem, tehát szárítják, tömbösítik és lerakják. Az ideiglenes udvarokból a lerakókba szállítják a hulladékot.

A hulladéklerakókat alaposan tervezik meg. Alulról, oldalról szigetelik, majd rétegesen töltik fel. Minden réteg fölé homokos-földes takaróréteg kerül vízkivezetéssel és gázkivezetéssel. A lerakott hulladék egy része egyszerűen biológiailag elbomlik. Nagyrészt a műanyagok nem (vagyis igen, de annyira lassan, hogy nem érjük meg). A fémek kioldódnak a fedőtalajrétegekbe. Idő után az egészet szét kéne szedni, majd alaposan átválogatni és akkor az egész kezdődhetne előlről.

A hulladékok kezelése mindig pénz. Van olyan hulladék, amivel pénzt lehet keresni, de van, aminek drága a hatástalanítása-tárolása.

Lerakókba kerül még építési törmelék, ipari hulladékból jó sok. (Ipari hulladékokat is újrahasználják, ammenyire lehet, de van amit már nem lehet.)

Itthon olyan 20-30 hulladék égető van. Ebből csak pár ami nagyobb és a legtöbb picike, helyi.

Jobb szennyvíz és hulladék gazdálkodással (országosan) nagyon sok energiát lehetne nyerni.

Bocsi, hogy nem mentem bele a kutyakaki-gyűjtőkbe, a kórházi hulladékokba, az autóroncs és alkasztészekbe, és a többibe. Ha érdekel a téma sok jó infót lehet találni a világhálón róluk.