140cm2-es két szintes családiház gáz fogyasztásom 18-20 m3 már most, egy bosch condens gázkazánnal. Szigetelés nincs a nyílászárok nem rosszak. Ez normális? Én kicsit sokallom. Mit lehetne tenni h kedvezőbb legyen a fogyasztás?

Az kb 60ezer Ft havonta, és még nincsen itt a hideg.

Ha egy-két fokkal lejjebb veszed a termosztátot, csökkenni fog látványosan a fogyasztás-.

Persze akkor nem lehet klottgatyában lambadázni otthon, hanem fel kell venni egy pulóvert.

Első, hogy jött ki az a 60.000??? 1 m3 gáz 150 Ft, ez eddig 3.000 Ft és a hónap 2/3-ánál járunk.

Ez baromi jó fogyasztás, nekem ennyi megy el 50 m2-re ilyen időben konvektorral. Télen a nagy hidegekben 200-300 m3 között.

Mégis, milyen fogyasztást szeretnél elérni egy ekkora házzal?

15:14

Úgy jött ki, hogy tudok számolni.

(Te viszont még nem tudsz attól sem, hogy felpontoztad magadat.)

Jelenleg 100 Ft körül van a gáz ára kerekítve áfásan.

[link]

Nekünk is 140 m2-es, és még kb 15 ezer egy hóra

20-22 fokra fűtve. Tavaly a leghidegebb hónapban fizettünk majdnem 50 ezret. Ez a fogyasztás nagyon sok, szerintem. Általában télen kb. 32-35 ezer Ft / hó

16:01, egy szóval nem volt írva, hogy ez napi fogyasztás, a már mostból arra következtettem, hogy a hónapban ennyinél jár.

A felpontozást nem tudom hova tenni, minek pontoznám magam névtelenül a neten? Mi hasznom lenne? Egyszerűen más is így értette... Elnézést.

Kedves kérdező, ez így tényleg sok, de egy ekkora szigeteletlen ház rengeteg hőt veszít. A padlásfödém sincs szigetelve? Korábbi évek tapasztalatai? Esetleg előző tulaj számlái, vagy mióta laktok ott?

Kisebb alapterületű (100 m²-es), de hasonló adottságú családi házban élünk: a nyílászárók elég jó minőségűek, többségük hőszigetelt, a padlás is, viszont a falak nem.

Húsz éve van gázkazános fűtésünk és melegvíz előállításunk. Ez év augusztusától kondenzációs kazánunk van, előtte két hagyományos volt (öt évig egy nyitott égésterű, tizenöt évig egy turbós). Radiátoros fűtésünk van, Dunaferr acéllemez lapradiátorokkal. A hagyományos kazánok 24 kW-osak voltak, a kondenzációs is 25 kW-os.

Sokat kísérleteztem, a mostanival is ezt teszem. Van olyan tapasztalatom, ami most is érvényes.

Valóban számít, hogy a termosztát milyen hőfokra van állítva. Az tény, hogy a magasabb hőfokra állítás többletfogyasztást eredményez, de nem arányosan. Ugyanolyan külső tartós hőmérsékletnél nem mindegy, hogy 20 °C-ról emeljük 1 °C-kal, vagy 21 °C-ról. Mindkét esetben nő a fogyasztás, de az utóbbi esetben nagyobb arányban. És így tovább, egyre nagyobb arányú a fogyasztás emelkedési aránya. Tehát nem lehet úgy számolni, hogy 1 °C-os emelés a termosztáton X% fogyasztásnövekedést okoz, ahogyan az sok helyen olvasható. Nem mindegy, hogy mennyiről emelünk 1 °C-ot, ugyanannál az épületnél.

A termosztát is számít.

Jobb, ha minél finomabb osztásokkal állítható a hőmérséklet. Ami termosztátunk először volt, 0,5 °C-os lépésekben volt állítható, és a beállított érték alatt 0,5 °C-nál kapcsolta be a kazánt és a beállított érték fölött 0,5 °C-kal kapcsolta ki. Többször volt, hogy a fél fokkal alacsonyabbra állításnál hidegnek bizonyult a lakás, mire bekapcsolt, de fél fokkal magasabbra állított értéknél meg túl meleg lett mire kikapcsolt; helyesebben, nem igényeltük azt a meleget, és nem volt szükségünk az ezzel járó többletfogyasztásra. A 10 éve meglévő termosztátnál már nem 0,5; hanem 0,1 °C-os lépésekben állítható az érték.

Az újnál már a hiszterzézis is állítható, nem automatikus ±0,5 °C. Ezzel is kísérleteztem. A szűk tartomány (pl. ±0,2 °C) egyenletes hőt biztosított a lakásban, de gyakori kazán-kapcsolgatással járt. Fogyasztás szempontjából nem volt jó, mert a kazán a beállított előremenő vízhőfok eléréséig erőteljesen használja a gázt (akár 16 percenként, akár 43 percenként indul), míg utána csak tartja a vízhőt, azaz pótolja a hőveszteséget. Végül a ±0,4 °C kapcsolási tartomány bizonyult jó megoldásnak. Értékre nem túl nagy eltérés az első termosztát nem változtatható ±0,5 °C-os értékéhez képest, de hőérzetben sokat számít, és a gázfogyasztás is elég jó.

A termosztát napi beállítási lépcsői is számítanak. Próbáltam, hogy mikor senki sem volt itthon, akkor 18, 19 °C-ra programoztam, és hazaérés előtt egy órával 20,5 °C-ra. Nagyon nem vált be. Hosszú ideig küzdött a kazán, hogy emeljen a hőmérsékleten, tulajdonképpen visszafogyasztotta a távollétünk alatti megtakarítást. Nagyobb különbség esetén pedig egyenesen több lett napi fogyasztás. Ráadásul, hazaérkezésünk után, egy ideig minden kellemetlenül hideg volt, amihez értünk, amire ültünk stb. A közérzetünk is és a fogyasztás is jobb lett, ha a nap folyamán legfeljebb 1 °C-os lépcső van a termosztát beállított értékei közt.

És akkor ehhez jön a kondenzációs kazánnak az a tulajdonsága, hogy annál kisebb a fogyasztása, minél kisebb hőmérsékletű fűtővízzel dolgozik, adott vízhőmérséklet fölött nem kondenzál, hagyományos kazánként működik. Vízhőmérséklet növeléssel sokkal nagyobbak a fogyasztási különbségek, mint hagyományos kazánnál, mert a szokásos fogyasztásnövekedés mellett egyre veszít a kondenzációs teljesítményéből is, egy ponttól teljesen el is veszti.

Különböző előremenő vízhőfokokkal kísérleteztem, 5, 10, 20 perces leolvasásokkal, és ezekből arányítással számolt órás fajlagos fogyasztással. 40 °C-os előremenőnél 0,535 m³/óra; 45 °C előremenőnél 0,614 m³/óra; 55 °C előremenőnél az első negyedórában 1,919 m³/óra fajlagos érték adódott, majd tartósan 1,227 m³/óra fajlagos fogyasztás lett.

Igaz, hogy alacsonyabb vízhőnél kisebb az adott időegység alatti fogyasztás, viszont, például 40 °C előremenő esetén éjjel fáztunk, és folyton fűtött a kazán, mert nemhogy nem volt képes emelni a levegő hőmérsékletét, de az még hűlt is. 45 °C-os vízhőnél nőtt a fajlagos fogyasztás, nem sokkal lett jobb a fűtés, de legalább nem csökkent a lakás hőmérséklete, de hideg napszakban ehhez is folyamatosan fűtött a kazán. 55 °C-nál már lett fűtés a hidegebb napszakban is, emelkedett a lakás hőmérséklete, külső hőmérséklettől függött, hogy mennyi idő alatt érte el a termosztát kikapcsolási értékét, illetve mennyi idő elteltével kapcsolt be újra. Viszont, 55 °C-nál már erőteljesen nő a fajlagos gázfogyasztás.

A kazán előremenő hőjét nem akarom naponta változtatgatni, legfeljebb tartós külső hőmérsékletváltozás esetén, ahogyan ezt a régi kazánoknál is tettem. Ez évi 3-5 változtatást jelentett. Most, hogy pár napja hidegebb lett, 60 °C-ra állítottam az előremenőt, még nem végeztem vele elemzést. Napi gázmérő leolvasással azt tapasztalom, hogy nincs fogyasztásnövekedés az 55 °C-oshoz képest.

Legalább napi egyszeri gázmérő leolvasásokkal és feljegyzésekkel kísérletezem ki, hogy nekünk is mi a jó érzés, és hogy ugyanakkor mennyi a kevesebb gázfogyasztás. Alacsonyabb kazán-vízhővel, kisebb fajlagos fogyasztással, szinte állandóan fűteni, vagy magasabb vízhővel, magasabb fajlagos fogyasztással, a termosztát kapcsolgatása miatt hőingadozásokkal, de szünetekkel fűteni?

Ez az első kondenzációs kazános fűtési idény, kísérletezéssel fog telni, mint a régi kazánnál is történt. A második évben használni fogom a megszerzett tudást, gyakori és rendszeres ellenőrzéssel. Aztán marad a napi egyszeri mérőleírás.

Nyolc éve vásároltam egy akkor akciós időjárás-állomást, aminek számomra fontos tulajdonsága, hogy (napi adatgyűjtési-szám beállítástól függően) 15-50 napnyi adatot tud tárolni. Vezeték nélkül, több külső adatgyűjtő is csatlakoztatható hozzá, én kettőt használok. Fűtési idényben naponta, kétnaponta jegyzem ki az adatokat. A régi kazánnál a harmadik évben a külső hőmérséklet adatok alapján már nagy pontossággal el tudtam találni, hogy mennyi az aznapi gázfogyasztás.

A termosztát 8 és 17 óra közt 20,9 °C-ra van állítva, ±0,4 °C-os kapcsolási tartománnyal, 17 óra és másnap 8 óra közt 21,4 °C-ra, ugyanolyan kapcsolási tartománnyal. Van olyan lakószoba, ahol jellemzően 0,5 °C-kal hidegebb van, mint a termosztátos helyiségben.

A nappali fűtés nem pazarlás; a fiam vállalkozása olyan, hogy többnyire itthon dolgozik, én, nyugdíjasként, szintén többnyire itthon vagyok.

November 1. óta, ebben a 3 hétben 9,3 m³az átlagos napi fogyasztás (csaknem a teljes időben 55 °C-os előremenővel, 40 °C-os visszatérővel); az utóbbi hidegebb néhány napban 12-13 m³ a napi fogyasztás (60 °C-os előremenővel, a visszatérő ugyanúgy 40 °C-os). A visszatérőt egy sok éve vásárolt bilincses cső hőmérővel mérem, párszáz Ft volt.

Az előző kazán fogyasztásánál nem az elmúlt évek azonos heteit hasonlítom össze, hanem a hasonló azonos külső hőmérsékletű heteket. Így, ez év októberében kb. 18%-os megtakarítást hozott a kondenzációs kazán, ebben a hónapban kb. 11%-ost; az utóbbi napokban kb. 4%-ost. Gyanítom, hogy igazibb hidegekben nem lesz megtakarítás.

Sajnálom, hogy a gyártó által nagyon dicsért kijelzőrendszer nem alkalmas a kondenzáció kimutatására. Tudtommal, nincs is olyan kazán, ahol megmutatják. Az elvezető cső annyira szépen szerelt, részben rejtett, nem akarom megbontani, hogy edénybe gyűljön a kondenzvíz. (A visszatérő vízhőt sem mutatják a kazánok, pedig a kondenzációsnál ez számít.)

A faluban, másokkal való beszélgetésből kiderül, hogy hasonló méretű házaknál, hasonló, teljes épület fűtésnél, egyezik a fogyasztás. Néhány házat hőszigeteltek, ott nagyot javult a helyzet.

Nem igazán tudok mit kezdeni azzal, hogy az éves elszámoló számlán szerepel, hogy az energiafogyasztásom az átlagos lakossági felhasználáshoz képest mennyi.

Szüleim panelházban laktak, távfűtésük volt, a melegvizet is így kapták. Viszont, a konyhában gáztűzhely volt. És ilyen volt sok épület a lakótelepen.

A faluban is a szomszédos falukban is, és gondolom számos helyen másutt is, sok az egyedül élő idős ember, de akik ketten vannak is, jellemzően egy lakóhelyiséget fűtenek. Különösen ott, ahol konvektorok vannak.

Néhány éve, míg sokkal olcsóbb volt fával fűteni, sokan tértek át gázkazánról, vegyestüzelésű kazánra. A többségnél alig volt beruházás, a vegyestüzelésű kazán ott állt, a gázkazánnal való együttműködést kellett megoldani néhány szabályzó-, biztonsági szerelvénnyel. A melegvizet a gázkazán adja, ha esetleg több napra elmennek, akkor azzal temperálják a házat, egyébként a vegyestüzelésűvel fűtenek. Volt, aki teljesen megszüntette a gázkazános fűtést, csak gáztűzhelyt használ a vezetékes gázról, nem akar gázpalackkal bajlódni. Többen, hétközben még nem is főznek, mert szociális ellátás keretében, nagyon kis hozzájárulásért, kapnak házhoz szállított ebédet, amiből akár még vacsorára is marad; ott lógnak az ételhordók a kerítéseken, a szállító jön, az ürest, feltöltöttre cseréli.

És, ők is benne vannak a vezetékes gázfogyasztásban, az ő fogyasztásukat is számolják az átlagnál.