Szabálytalan kerti avar égetésekor hova kell bejelentést tenni?

Ja, te ilyen reflexből bármire felháborodós vagy? Akkor sétálj oda, aztán emberkedj neki, vagy az már meghaladja? Egy lehetséges út, írhattam volna azt is, hogy végső esetben. Hasonló megoldások működtek már igazán hülye emberek baromságait megfékezni is, mert tényleg már nekik volt megalázó. Persze ez csak rendes kollektívában működik, köszönni képtelen ökrök gyülekezete nem tud odaállni az n+1-edik ökörhöz, hogy hallod, lécci, ne már.

Jelentgessed fel, neked az biztos jól áll!

Odaállni elé, az nem szégyen. Próbáld ki, ha nem próbáltad még rendesen! Nagyon sokat ad a te személyiségedhez is, minden szempontból nyer-nyer játék.

Értelemszerűen úgy menj oda, mintha ő is te magad lennél, aki félre van informálva talán, vagy téved, ami teljesen emberi, vagy csak valahogy beleszaladt abba, hogy elhitesse magával, hogy semmi baj ezzel, ami szintén teljesen emberi.

Tehát értsd meg: van az a csöppet sem megszokott élethelyzet, amiben te is épp ilyesmit csinálnál. Közelíts jó szívvel, békével, érdeklődve, felfedezőként! Kérdezz tisztelettel, hadd ne mondjam: szeretettel, jó szomszédként, teljes békében! Fogalmazz mindkettőtökhöz méltó módon, abban a tudatban, hogy simán valid egy fordított helyzet adott esetben, mert az ember már csak ilyen esendő.

Izgalmas és gyakorlást igénylő folyamat üzembiztosan hozni önmagad indulatok nélküli, megoldásra összpontosító kiadását, főleg ha erőszak nélkül, minden érintett legbelső, mondhatnám gyermeki jóságára akarsz építeni, de igazából csak akarni kell és tenni érte, a többi csak beidegződés.

Ha csak cserjéi vannak meg kisebb fái, ahogy írod, akkor ő nem tudja rendszeresen, minden héten 3x égetni az avart, mert annyi nincs neki.

Oké, hogy kellemetlen a füst pár alkalommal is, hát ez van.

Az semmiképpen nem árthat, ha megbeszéled vele, hogy ne most égesse, hanem majd az engedélyezett időpontban, mert akkor már nem fog téged zavarni a füst.