Milyen hátrányai vannak a salak betonból, gázbetonból épült házaknak?

A salakbetonnak nagyon sok fajtája van, amennyiben tényleg salakbeton blokkból épült a ház akkor azt a helyszínen kell megnézetned szakértővel.

A problémákat elsősorban az okozza, hogy a korszerűtlenül elégetett szenek salakjaiban - egyrészt az el nem égett szénszemcsék, másrészt a salakban lévő egyéb korrozív kémiai összetevők miatt - nedvesség hatására megindul a vasbetétek és kötegek elektrokémiai korróziója csakúgy, mint magának a betonnak a szilárdságcsökkenése is. A vasbetéteken kialakuló korróziós folyamatok térfogat növekedéssel járó feszítő hatására a vasháló és a salakbeton közötti tapadás csökkent, a szerkezetben a vasalás alatti és feletti részen eleinte lokális, majd összefüggő repedési zónák alakultak ki.

A gázszilikát, más néven gázbeton, vagy ahogyan mostanában nevezik – pórusbeton, úgy készül, hogy valamilyen adalékanyagot összekevernek vízzel, mésszel és/vagy cementtel, majd speciális alumíniumpasztát adagolnak hozzá. Az alumínium reakcióba lép a vízzel és hidrogén gáz (ezért hívták régebben gázbetonnak) fejlődik, ami felfelé vándorolva megduzzasztja az anyagot – olyan ez, mint a kelt tészta kelesztése. A hidrogén nem marad az anyagban, azonban a helyén keletkezett üregek, pórusok (ezért hívják mostanában pórusbetonnak) biztosítják a gázszilikát-pórusbeton „könnyűségét” és ezáltal a jó hőszigetelő képességet.

A fentebb említett adalékanyag régebben erőművi pernye volt – ezek a szürke színű termékek, az utóbbi időkben homok adalékanyaggal gyártják – ezek a fehér színű termékek. A gázszilikát-pórusbeton falazóelemekből - sem a régebbi pernye alapú Borsod, illetve Mátra elemekből sem pedig az újabb, homok alapú Hebel, illetve Ytong elemekből megfelelő minőségben megépített házak egészségügyi kockázatáról nem hallottam.

Írja Nagy ballázs szakértő.

[link]