Penész/szellőztetés/szigetelés? Minden vélemény érdekel?

elgondolásod jó, sok cég csinálja a szellőztetést hasonlóan. a sz ablakra szerelhető résszellőző önmagában kevés.

viszont alapul vehetsz egy passzív háznál lévő kialakítást, ahol a fürdő, wc, konyha-ban van elszívás, a szobákba a befújás.ajtó becsukás miatt, az ajtó alsó és felső részén szellőzők, hogy mindig foroghasson a levegő (fizika-ajtón fenn lenn mindig van légmozgás-gyertyával próbáld ki). eleinte a pára miatt sokat megy a szellőzés, de ha lecsökken normál értékre már csak nagyon rövid időre kapcsol be.

Csak ötletelek, ha már minden vélemény érdekel:)

A pára az keletkezik valahol! a kinti levegőt beengedve, felmelegedés után ilyen téli időszakban 40-45% páratartalom lesz. Honnan van a pára? főzés, fürdés, szárítás? sok virág? - lehet elég lenne csak ezt átgondolni és helyi elszívással (tűzhely), szellőztetéssel (fürdő), vagy máshol szárítással sokat lehet javítani.

A másik pedig, hogy a pára kicsapódáshoz hideg felület kell, ha a falon is kicsapódik, akkor az hideg, párapont alatti. Megoldás lehet a fűtés emelése is 1 fokkal pl. Persze ennek költsége éves szinten jelentős.

Ami pedig a napi szellőztetést illeti, ne félj tőle szerintem nem annyi költség, mint amennyi előnnyel jár :)

Ha szellőző rendszert csinálsz akkor valóban a szobánkénti ki és befúvás a logikus szerintem is.

Nekem a szellőztető rendszerrel magával vannak fenntartásaim, sorolom: ventilátor zaja, ha nem független vagy szakaszolva szigetelt akkor szépen átvezeti a hangokat egyik szobából a másikba, illetve padlástérből az utcazajt, a kinti szél is belefúj stb. Aztán a hideg levegő befújás a befújás helyén kellemetlen lehet, illetve a meleg levegő elszívásnál meg amint a fűtetlen térbe ér a párás levegő helyi pára kicsapódás lesz. És ott van még az is, hogy kvázi szigeteletlen lukakat ütsz mindenhová, ahol bejön a hideg. Szóval összességében ha nem föld alatti bunker akkor a természetes megoldások nekem szimpatikusabbak a mesterséges szellőztetésnél:)

Olyan ismerőst keress,aki ismeri,és érti a svédországi építési~szellőzési szokásokat. Ő biztosan hasznos tanácsokat fog adni!

Kirándulásaim során tapasztaltam,hogy ott minden házat állandóan/folyamatosan szellőztetnek télen~nyáron.

Először csodálkoztam,miért olyan "kicsi a kémény" minden házon,mire közölték,hogy az nem a kémény,hanem a központi szellőző.

A konyhai elszívó "1" fokozatára van bekötve,innen indítják...ezután van egy nem túl bonyolult vezérlő,ahonnan kezelhető az egész rendszer. A palástérben van a szellőző "törzsében" a rekuperátor.

Nagyon tetszett az ottani megoldás,az ottaniak hétköznapi természetességgel beszélnek róla,náluk "ez van".Sajnos nem merültem bele mélyebben,ennyit tudok csak róla.

Ezt Waxjö környékén,több tucat helyen láttam.

mennyezet gipszkarton+ szigetelés....nincs hőhíd a külső fal + mennyezet összeeresztésnél?

ha csak egy helyen van gondod, akkor elég lenne oda egy kicsi szellőztető.

Új ház építésekor, még senki sem gondol arra, hogy a szellőztetés milyen fontos! Aztán jön a rossz tapasztalat, a penész eltüntetése komoly probléma!

Hogyan csináltam én, mint laikus!!! A meleg levegő felszáll, a mennyezetnél lehűl, kicsapódik, akkor ezt lehet hasznosítani, elszívom a helyette érkező meleget nem kifelé engedem, hanem visszaszívom és "újra hasznosítom"!!!!

Ez még akkor nem volt divat!!!! A kazánom alá, 100-as csövön bevezettem a hideg levegőt a "LAKÓTÉRBE"!!! Természetesen, hisz innen szívta a tűzhely feletti elszívó, a helyiség levegőjét ki a szabadba, helyette a bejövő levegő a kazán mellett felmelegedett, ez volt a legnagyobb fogyasztó!!!!

A másik egy fürdőhenger volt, ez volt a második fogyasztó, a harmadik a szenes kazán!!!! A két nagy fogyasztó, szakaszosan működött, akármelyik felért egy ablaknyitással, viszont úgy a konyhában, mint a fürdőhengernél is meleg szabadult fel, így a pici hűlés nem volt észrevehető, de mi történt a kazánnál, bár megjegyzem ennek kellett a legkevesebb levegő, ennek kiépítettem egy csatornát, ami a plafon alatti levegőt szívta a kazánba, mint primer huzatot, egy ujjnyi nyíláson, a szekunder levegő a lakás levegője volt, szintén ujjnyi huzattal, ez egy állandó szellőztetés volt, ami a kazán biztosított és a kazánnak sem tett rosszat a meleg levegő!!! A kazán égésterméke nem tartalmazott vizet, a kéményen hideg gázok távoztak, a tiszta égés minden káros anyagot elégetett, így a külső légteret sem szennyeztem!!!!!! A fűtőanyag lignitbrikett volt!!!! KI MONDTA HOGY A SZÉN SZENNYEZ? MEG KELL TANULNI FŰTENI? A TÜZELÉS HELYETT!!!!

"Szerintem kereszthuzat kell neki a jó hatásfokhoz!"

Teljes mértékben egyetértek ezzel a megjegyzéseddel, mindenféle rés-szellőzőnél egy nagyságrenddel hatékonyabb egy néhány perces kereszthuzat.

Mielőtt egy szellőztető rendszer kiépítésébe, vagy barkácsolásába belefogsz, én a következőket javaslom, hogy tisztában légy a házad/lakásod fizikai és légtechnikai adottságaival. Míg egy szellőzőrendszer barkácsolva is több százezer, rekuperátoros kiépítéssel pedig már lehet milliós tétel, egy néhány mérő műszer 20-30 ezer forintból beszerezhető. És a rendszeres mérés és a mérésekre alapozott rendszeres kereszthuzat lehet megoldja a problémádat, és megúszod a szellőző rendszert. Ha olyan érzésed van, hogy a hálókban a lélegzés által okozott páratartalom emelkedés okoz penészedést, akkor egy pár perces kereszthuzattal ki kellene szellőztetni a lakást, mielőtt elmentek otthonról. AZ éjszaka kilehelt párát ki kellene ereszteni. Én minden helyiségbe vettem ilyen ( [link] ) digitális páratartalom-mérő hőmérőt. Először egymás mellé tettem mindet, és volt olyan amelyik nagyon eltérő értéket mutatott, azt kicseréltettem. Aztán szétraktam a helyiségekben, és ha a napi egy, hazaérkezéskor végzett szellőztetés nem volt elég ahhoz, hogy 55-60% alatt tartsam a relatív páratartalmat, akkor a mért magasabb érték alapján máskor is, több alkalommal is szellőztettem. Egy fürdőszobában a hajszárítás, vagy egy konyhában a mosogatógép program utáni kinyitása is jelentősen tudja emelni a páratartalmat. Nem beszélve a mosás utáni teregetésről. És vennék egy ilyet is ( [link] ), hogy a szigeteletlen fal belső oldalának a hőmérsékletét tudjam mérni. A pára a falon ott csapódik le és ott lesz penészedés, ahol a fal hőmérséklete a harmatpont alá kerül. Lásd lent az első linken található harmatpont táblázat. Mondjuk 18 fokos levegő hőmérséklet és 50% relatív páratartalom mellett ez 7,4 C fok. Tehát a fal ha ilyen, vagy ennél hidegebb, akkor csorog a levegőből kicsapódó víz rajta. Láthatod a táblázatból, ha sikerül 5%-ot csökkenteni a páratartalmon, akkor 45% relatív páratartalom (18 C) esetén már 5,9 fok a harmatpont, azaz egy fokot hűlhet a fal 7,4 fokhoz képest, és akkor sem lesz rajta páralecsapódás. Szóval fontos, hogy tisztába légy a levegő hőmérséklettel a páratartalommal és a fal hőmérsékletével. A második linkelt táblázatban az abszolút, g/m3-ben megadott páratartalom is szerepel. Ebben az látszik, hogy ha kívülről beereszted télen a kint 8 fokos és 50% relatív páratartalmú levegőt abban 4,14g vízpára van köbméterenként, de ha felfűtöd 8-ról 18 fokra, már 7,65g vizet tud pára formájában tartani úgy hogy a relatív páratartalom 50%. Magyarán a hideg levegő felfűtése közben a relatív páratartalma csökken.

Magyarán előfordulhat, hogy a napi egy kereszthuzat helyett kettő, vagy a szokásos X számú kereszthuzat helyett X+1 vagy X+2 szellőztetés megoldja a problémádat szellőző rendszer nélkül is. Egy kereszthuzat rövid idő, néhány perc, a falak nem hűlnek át, csak a levegő cserélődik ki, a levegőt meg könnyű felfűteni. A mérések alapján majd el tudod dönteni, hogy szükséges-e a szellőző rendszerre beruházni. Mert ha például a 45% esti páratartalom a hálóban reggeli ébredésre 75%-ra felmegy (a lélegzéssel belehelitek), akkor valamit ki kell találj, mert nyilván nem akarsz éjszaka felkelni és kereszthuzatot csinálni. Max nyitva tudod hagyni a háló ajtaját. De az adatok ismeretében már jobban lehet tervezgetni.

[link]

[link]