A felnőtteknek nem rossz, h nincs saját szobájuk?

ha egyszer a pároddal összeköltöztök, akkor már eljutottatok oylan szintre, hogy nagyon nagyon szeretni fogod, és már hiányozni fog az ágyadból a szerelmed, sőt a szobából is:) kikapcsolodásra meg ott van a jó meleg fürdőX)

de most komolyan mondom, nagyon magányos leszel ha már nem egy szobába lesztek:)

Nem hinném,hogy rossz nekik,hiszen alapból egy szobában akarnak lenni,mert úgye szeretik egymást elvileg:D

De mivan a testvérekkel akiknek mondjuk azért kell egy szobában aludniuk,mert kicsi a lakás:)

Ha szereted a párod, aki a társad is egyben lelkileg és testileg, akkor nem az lesz a fura egy idő után, hogy osztozol vele a szobán, az ágyon, a szekrényen, hanem az, ha nem lesz melletted valamiért.

Az én férjem váltóműszakban dolgozik nappal éjjel. Amikor éjjeles akkor nem is alszom olyan jól pedig ő még horkol is. És már 15 éve vagyunk együtt. Mégid hiányzik ha nincs mellettem. Mi már együvé tartozunk ahogyan azt előttem is írta valaki. Ő a másik felem. Mi is két szobás lakásban lakunk és már másfél éve egy gyönyörű hercegnő lakja a kisszobát :)

Ha magányra vágyom akkor sétálok egyet és ennyi. Tehát nekem nem rossz hogy, nincs külön szobám már.

Igen, ez tényleg nagyon jó kérdés! :D

Múltkor épp ez jutott nekem is az eszembe : se gyerekkoromban nem volt külön szobám (nem volt rá lehetőségünk), aztán férjhez mentem, onnantól természetes, hogy a férjemmel alszom 1 szobában, lettek gyerekeink, nekik van külön-külön szobájuk, de én még sosem mondhattam, hogy van egy KÜLÖN SAJÁT szobám...

Amúgy, ha belegondolok, az egész lakás az enyém (papíron!), 110nm, 4 szobával...

De KÜLÖN szobám, ami csak az enyém, olyan nincs!

Végülis az egész lakásban úgy pakolhatok, ahogy nekem tetszik, de időnként irigylem a lányom vagy a fiam : milyen jó nekik, hogy saját szobájuk van, ilyen nekem soha nem volt...

Nekem nem jelent terhet a férjemmel osztozkodni a közös hálószobán, de a távirányítón már nehezebben tudunk osztozni... :D

Mondjuk mással nem szeretnék 1 szobában lakni.

A felnőtt élet lemondásokról szól pl a saját szoba hiánya.

Mire eljutsz 1 párkapcsolatig elég éretnek kell lenni 1 közös szobához.

De, rossz. Es van egy olyan gyanum, sok parkapcsolat halala ez (tobbek kozott) hogy nincs olyan hely, ahova az ember elvonulhat, es rajohet, mennyire jobb neki a masik kozeleben. :)

A ferfiak ezt a "hobbymuhely" kialakitasaval szoktak kompenzalni/athidalni.

Mert kell egy hely, ahol egyedul lehet az ember, hogy rajojjon, parban jobb.