Mit jelentenek a készültségi fokozatok árvíz, belvíznél ( első, másod, harmad)?

Egyes fokozat: Néznek ki a fejükből.

Kettes fokozat: Kezdenek sírni, felhívják az RTL klubot.

Hármas fokozat: Káromkodnak, mennek a kocsmába.

Ha a nagy privatizáció után nem hanyagolták volna el a csatorna rendszert, akkor most nem lenne miért sírni! Csak ebben az országban szarnak-bajnak nincs gazdája! Könnyebb rinyálni, mint összefogni és kitakarítani a vízelvezetőket...

A jogszabály szerint:

Feladatok a belvízvédekezés egyes készültségi fokozataiban

Az I. fokú készültség

20. § (1) A készültség elrendelése után a szakasz-védelemvezető megvizsgálja a főcsatornák, zsilipek, szivattyútelepek, egyéb műtárgyak állapotát.

(2) A készültség ideje alatt - szükség szerint - nappali figyelő- és őrszolgálatot kell tartani. A főcsatornák mértékadó vízmércéinek vízállásait minden reggel 6 órakor kell leolvasni, feljegyezni, és jelenteni a védekező szervezet ügyeletére az R. 18. § (1) bekezdés a) pontjában meghatározott kötelezettségek teljesítése érdekében.

(3) Gondoskodni kell a csatornákból a víz szabad lefolyását gátló akadályok eltávolításáról, a szükséges vízkormányzásról, a szivattyútelepek üzemeltetéséről, a műtárgyak megfelelő kezeléséről.

A II. fokú készültség

21. § Az I. fokú készültségre előírtakon túlmenően szükség szerint gondoskodni kell a szállítható szivattyúk készenlétbe helyezéséről, illetve üzembe állításáról, a belvíznek az állandó jellegű belvíztározókba való bevezetéséről.

A III. fokú készültség

22. § A vízügyi igazgató az I. és II. fokú készültségre előírtakon túlmenően szükség szerint elrendeli a belvizek elvezetésének korlátozását, illetőleg a szakaszos vízlevezetést, és igénybe veheti a kiépített, belvíztározásra kijelölt területeket.

Forrás: 10/1997. (VII. 17.) KHVM rendelet