Jobb letekerni a fűtést ha nem vagyok otthon, és este visszaállítani mint egész nap egy fokon hagyni?

nos, mindenkit lehülyéző, totál ostobaság a válaszod, foglalkozzunk csak a számtani részével...

120liter 10fokos vizet 50fokra felfűteni egészen pontosan 4.2*120*40/1000/3.6kWh energiába kerül. Kétszer ennyit kétszer ennyibe. Ezzel egy átlag 24kWos kazán fél óra alatt végez. Mi a fenéről beszélsz 3-4 órát?

Amúgy meg miért foglalkozol a vízzel, az nem hűl ki jobban, mint a ház többi része, mint a falak vagy a bútorok...

Tanulj még, mielőtt szakmai kérdésben próbálsz válaszolni...

Ez a probléma marhára függ az épülettől, illetve a rendszertől. Van ahol megéri tekergetni a termosztátot, van ahol nem. Mert van ahol igenis többe kerül újrafűteni a légteret, mint szinten tartani. Ez köszönhető a sok-sok veszteségnek. Amiket most nem állok neki felsorolni, úgyse sikerülne.

Ezt csak tapasztalati úton lehet megtudni, vagy íróasztal mögött méretezéssel, számolásokkal (na ezt nem ajánlom)

Egyébként szívesen megnéznék egy 24kW-os kazánt, amint egy 120l-es tárolót fél óra alatt felfűt. Pár rendszert helyeztem már üzembe, de ilyent azért még nem sűrűn láttam.

11esnek így több mint 10 év távlatából: orbitális baromságokat beszélsz, a világon semmi jelentősége nincsen, h vizet vagy levegőt melegítesz, egyetlen egy dolog számít, a kinti hőmérséklet és a benti deltája, ami minél nagyobb, annál többe kerül fűteni. Egyébként konkrétan a vízre vonatkozó cáfolat, h egyrészt a radiátor legtöbb helyen két fűtési ciklus (mármint a kazán beindulásai ha mondjuk gázról beszélünk) között is bőven lehűl nagyjából környezeti hőmérsékletre (pontosan ez is a dolga, így adja át a hőt, azaz melegít), másrészt pedig az sem igaz, hogy amikor elindul a kazán, ne lehetne egyből érezni a fűtést ... nyilván sok tényezős, h ki mennyire, de ahogy a víz a környezeti hőmérséklet fölé emelkedik, más elkezdi kisugározni a hőt a rendszer.

13-asnak: "Ez a probléma marhára függ az épülettől, illetve a rendszertől. Van ahol megéri tekergetni a termosztátot, van ahol nem. Mert van ahol igenis többe kerül újrafűteni a légteret, mint szinten tartani. Ez köszönhető a sok-sok veszteségnek." Az eleje igaz annak amit mondasz, de csak annyiban, hogy minél jobban szigetelt rendszerről beszélünk, annál kevésbé lesz érezhető a kis veszteség miatt, ha rövid időre letekered a fűtést, de ott is lesz valamennyi nyereséged, kérdés hogy hol az a határ ahol érdemes vele foglalkozni, de attól az elv pontosan úgy működik ott is ... a posztod második fele (megéri szinten tartani) is csak egyetlen gyakorlati esetben igaz, amikor a felfűtésnél pl egy házon kívüli vegyestüzelésű kazán esetében feleslegesen nagy energiát ad le a tűz amit a víznek nem tud átadni ás akkor a hő elveszik, azaz a kazánházban lesz meleg (illetve további gond, h a vegyestüzelésű kazán pont azért füstöl jobban amikor csak gerjeszted a tüzet, mert nem tökéletes az égés, azaz a fa vagy szén egy része szilárd részecskeként kimegy a kéményen ahelyett hogy elégne és meleget csinálna)... de egy (modern) gázkazán ennél sokkal okosabb szerkezet, ő felhasznált energiát sokkal pontosabban tudja felvenni úgy, hogy azt jó hatásfokkal átadja a hmv-nek. A veszteségtől ez a dolog egyáltalán nem függ, abba gondolj bele, h ha van egy kazánod ami mondjuk fél óránként bekapcsol, valójában az is olyan, mintha fél órára levetted volna a fűtést és ahogy a fölöttem szóló is írta, nincsen egy mágikus szám ahol megéri szintentartani ... indulj ki a fent említett példából, mi van ha 1 évig nem vagy otthon, akkor azért nem kerül semmibe fűteni, mert a delta 0 (tudom, befagynak a csövek de ez most lényegtelen), innen indulva a folyamatos üzemig minél több ideig minél lnagyobb a delta, annál többb energia fog kelleni, ilyen egyszerű.

"Egyébként szívesen megnéznék egy 24kW-os kazánt, amint egy 120l-es tárolót fél óra alatt felfűt."

Tessék:

Q=m⋅c⋅ΔT

ahol:

𝑄

Q az elnyelt hőmennyiség (Joule-ban),

𝑚

m a víz tömege (kg-ban),

𝑐

c a víz fajhője (J/kg°C),

Δ

𝑇

ΔT a hőmérsékletváltozás (°C-ban).

A víz fajhője

𝑐

≈

4184

J/kg°C

c≈4184J/kg°C.

A víz tömege

𝑚

m a következőképpen számolható:

𝑚

=

𝑉

⋅

𝜌

m=V⋅ρ

ahol:

𝑉

V a víz térfogata (literben),

𝜌

ρ a víz sűrűsége (

≈

1

kg/l

≈1kg/l).

Tehát a 120 liter víz tömege:

𝑚

=

120

liter

×

1

kg/l

=

120

kg

m=120liter×1kg/l=120kg

Most már kiszámíthatjuk az elnyelt hőmennyiséget (

𝑄

Q) 1°C hőmérsékletváltozásra:

𝑄

=

120

kg

×

4184

J/kg°C

×

1

°C

=

502080

J

Q=120kg×4184J/kg°C×1°C=502080J

A kazán teljesítménye 24 kW, ami 24000 W (1 W = 1 J/s). A fűtési idő (

𝑡

t) kiszámításához használhatjuk a következő egyenletet:

𝑡

=

𝑄

𝑃

t=

P

Q

​

ahol:

𝑡

t az idő (másodpercben),

𝑃

P a kazán teljesítménye (W-ban).

𝑡

=

502080

J

24000

W

=

20.92

s

t=

24000W

502080J

​

=20.92s

Tehát a 24 kW-os kazán körülbelül 20.92 másodperc alatt fűti fel 120 liter vizet 1 fokkal, ha nem számolunk a veszteségekkel és a kazán teljes kapacitással üzemel.

Azaz 0-ről 50 fokra is cca 17-18 perc alatt fel lehet fűteni 120 liter vizet 24KW-tal. Ha még nem láttál iyet, az azért van, mert valami nem kerek a rendszerben, kicsi a hőátadó keresztmetszet és a visszatérő víz ugyanolyan meleg lesz mint az előremenő, így a kazán nem fog teljes kapacitáson működni.