Mennyibe kerül 50 négyzetméter kertrész lebetonozása?

Ez több mindentől függ.

Mire fogod használni azt a területe, mivel közlekedsz rajta, csak gyalogosan, esetleg személygépkocsival, vagy előfordulhat, hogy kisteherautóval is be kell rá menni...???

Ez mind befolyásolja a betonréteg vastagságát, így az anyagszükségletet és majd a bekerülési költségeket is.

Pl. egy gyalogos sétálós közlekedő betonfelületnél már a 6-10 cm vastagság is megfelelő lehet, jól előkészített fogadó felülettel (tömörített talaj, rajta megfelelő vastagságú sóderággyal), és a betonban megfelelően kialakított dilatációkkal.

Ha autóval is szeretnétek közlekedni rajta, ami nagyobb igénybevételt, felületi terhelést jelent majd, akkor mindenképp 12 cm feletti vastagságban érdemes gondolkodni, és esetlegesen az autóval használt részeken vas térhálót is érdemes beletenni a szerkezetbe.

A betont készen helyszínre is szállíttathatod. Az sem baj ha a mixerkocsi nem tud bejutnia betonozandó területhez, mert be tudja pumpálni. A kész beton és a pumpálás nyilván magasabb bekerülési költséget jelent.

De készítheted a betont házilag is saját kivitelezésben, vagy építőmester igénybevételével.

Általában 0-24 szemcseszerkezetű sóderből szokták készíteni.

Ennek minősége és az ára attól is függhet, hogy folyami kotrásból származik, vagy bányatavi kitermeléstől.

Kérdés, hogy nálatok milyen lehetőségek vannak a közelben.

Pl. a Duna melletti településeknél, általában nem a messzebb lévő kavicsbányákból szállítanak a fuvarozók/kereskedők, mert a szállítási költségek is jelentősen növelik az árakat.

Házilag is neki lehet vágni, ha a dolgos tulajdonosnak van megfelelő affinitása hozzá.

Kell egy betonkeverő és egy talicska (bérelhető, ismerős szakitól kölcsönkérhető, vagy saját); be kell rendelni a sódert, cementet, térhálót, a dilatációkhoz szükséges anyagokat. A víz már ott van.

Aztán kell majd némi deszka anyag a beton-föld területek találkozási pontjainak kizsaluzásához, hogy szépek, méretpontosak legyenek a lezárások.

Lapát(ok), simító szerszám(ok), kihúzó zsinór, némi szeg, kalapács, vödrök...

Saját kivitelezés esetén célszerűbb kisebb mezőkre osztani a nagy felületet, mert könnyebb lesz a szinteket tartani és szép felületet kialakítani.

Térbetonozáshoz legalább két ember kell. Egy aki kever, a másik talicskázza az anyagot és bedolgozza, simítja. Persze ha hárman vannak az jobb, haladósabb.

Nagy melegben célszerűbb többen dolgozni, mert gyorsabban köt (húz) az anyag...

Azt írod, hogy az új betonozás egy meglévő helyére kerülne, amit ti törnétek fel házilag.

Feltörés után majd látszik, hogy alatta milyen talajmozgások (csapadék) voltak, amit most megfelelő előkészítéssel tudtok majd korrigálni.

Legalább 5-6cm vastag sóderágy kell majd a beton alá, amit szintén szintezni (gereblye, lapát, vízmérték) kell és betonozás előtt tömöríteni, belocsolni.

A szintezés azért is fontos, mert így tervezhetőbb a betonszükséglet.

Arról nem is beszélve, hogy egy gödröcskét olcsóbb csak sóderrel szintbe hozni, mint majd betonnal.

Locsolni azért kell a sóderágyat, hogy ne szívja el a nedvességet a ráterített betonból, mert akkor az nem tud ideálisan kötni.

A betonozás másnapjától folyamatosan locsolni kell a felületet, naponta többször, főként erős napsütéses kánikulák idején; célszerűen több héten át.

Gyakorlatilag már a második napon rá lehet lépni, de általában azt mondják, hogy a beton ~28 napig köt.

Ha már ráléptek, jártok rajta, esetleg gyerekek is... akkor az valóban csak járás, sétálás legyen. Azaz ne ugráljatok, kerékpározzatok, gördeszkázzatok... stb rajta. Főleg ne a széleket használjátok, terheljétek.

Természetesen a folyamatos, több hétig tartó locsolással csak jót teszel neki, nem ég ki, nem lesz morzsálódós, felpörgő felülete és erősebb lesz a szerkezete.

Locsolás=hűtés.

Erre szükség van, mert a kötés idején a betonban jelentős hő termelődik, ami ha nem kerülne elvezetésre, lefolytásra, akkor rontaná a szerkezet minőségét is. Esztétikailag és statikailag egyaránt.

Összességében, ha tudjátok, hogy hogyan, mire szeretnétek használni majd a kész betonterületet, akkor abból tervezhető, hogy annak milyen vastagnak kell lenni, mekkora sóderágyon kell feküdnie, kell-e bele vasalás.

Ezek ismeretében köbözéssel kiszámolható az anyagszükséglet, a dilatációk és az esetleges térháló mennyiség.

(Térhálóból is többféle van. Más-más anyagvastagsággal, más-más hálóosztással, ..és persze más árakon.)

Általában háznál készített beton esetén ~3-4 mázsa cement kell egy m3 kész betonhoz.

Ez függ a cement minőségétől is.

(Egy vastagabb betonrétegnél lehet spórolni valamennyit azzal is, hogy az alsóbb réteget pl. 1/4 arányban kevert betonból terítik, majd fölé megy az 1/3 arányú keverés.

(1/3= 3 lapát sóderhez, 1 lapát cement)

Nem olyan ötdöngős dolog, mindent meg lehet csinálni házilag is.

De ha a háziak közül még senki nem csinált ilyet, akkor nem biztos ez az 50m2-es felület az, ahol el kell kezdeni kísérletezni. Hiszen a végeredményt, a simított felületet … unokáink is látni fogják. :))

Ha a házi, kalákás kivitelezés mellett döntötök, érdemes lenne esetleg csak a bedolgozásra, simításra egy hozzáértőt felvenni. (Gondolom olyan 800-1000 Ft/m2 díjért már lenne aki vállalná, főleg ha nincs munkája.)

Egy kis szakmai segítséggel (súgással) a felület előkészítés, kitűzés, zsaluzás házilag is elvégezhető.

A betonkeverés sem igényel diplomát, csak tartani kell az arányokat.

A szép sima, egybefüggő felületet egy gyakorlott ember vélhetően biztosabban produkálja, mint egy kezdő.

Ami meg az anyagbeszerzést illeti én biztosan kérnék minden anyagra ajánlatot a környező kereskedésekből.

S ha szakira bíznám a munkát, akkor tőle is. Aztán döntenék, hogy melyiket válasszam.

Ha te is ugyanattól a kereskedéstől vásárolnál, mint akivel a szakid is (szerződéses) kapcsolatban áll, akkor ideális esetben olcsóbb is lehet ha a szakidon keresztül vásárolsz, mert ő vélhetően nagyobb kedvezményt kap a kereskedéstől az éves folyamatos vásárlásai miatt.

De persze ez nem törvényszerű.

Fontos, hogy ha a szakira bízod a beszerzést, akkor is szállíttasd be egyben a megvett anyagot a saját ingatlanodba.

Ne hagyd, hogy mindig csak annyit hozzanak, amennyi szerintük a napi haladáshoz kell.

És kérd, hogy az elhasznált cementek zsákját, naponta gyűjtsék össze egy helyen, hogy láthasd a fogyást... (s biztos lehess benne, hogy a cementet valóban nálad építették be.)

Egyébként meg a kazánban is jól égnek ezek a zsákok és nektek nem egy-két zsákra lesz majd szükségetek.

Nagyon szívesen.

Sok sikert (türelmet és kitartást) a kivitelezéshez.

Amire még érdemes figyelni:

- Sokan (szakemberek is) a térbetonozást úgy végzik, hogy a területre kiöntött betont elegyengetik, szintbe állítják, majd simítják. Jó esetben a zsalu mellett,a zsalufát megütögetve tömörítik az anyagot.

De célszerű, a teljes felületen tömöríteni, döngölni a betont, s majd csak ezután simítani.

A döngölő személy erőnlététől függően akár egy 5x5 cm keresztmetszetű ~1m hosszúságú fa darab is lehet a döngölő fa, vagy vastagabb, kétkezes megoldást is lehet választani.

És persze fontos, hogy a bedolgozandó betonanyag konzisztenciája is megfelelő legyen.

Sok kőműves vállalkozó -időspórolás miatt- nem foglalkozik a tömörítéssel, főként ha térhálót is tesznek a betonba, gondolván, hogy térháló úgy is összefogja majd az anyagot.

De saját kivitelezésnél érdemes erre is odafigyelni.

- Ha fennáll a veszélye, hogy napközben eső, zivatar lesz és nem fedett helyen történik a betonozás, akkor célszerű előre gondoskodni valami ideiglenes ponyvás, mezőgazdasági fóliából készült sátorfedésre, ami a friss betont megvédi a csapadéktól, a ráhulló falevelektől.

Nem a friss betonra kell teríteni!!!

Úgy kell kialakítani valami egyszerűbb ácsolt szerkezetet a betonozott felület felett, hogy a ponyva megakadályozza az eső betonra jutását, de a fólia se érjen a betonhoz.

Ennek hiányában eső esetén a friss simított betonfelületből kimosódhat a cement -gyengítve a felület minőségét- és ocsmánnyá is válhat a felület is.

- S a végére egy nagyon magán vélemény.

Az ilyen baráti kalákás munkavégzés közben szokásos haveri védőital fogyasztást (sörözgetést) célszerű mindig a nap végére, a munka befejezte utánra időzíteni. Legalábbis az anyag bedolgozását, simítását, valamint a keverést végző személyeknél nem árt ha végig tiszta a fejük.

A nagy melegben már kevés alkohol fogyasztása is befolyásolhatja a munkához való hozzáállást, és ebből fakadóan a munka eredményét is. (Hogy az esetleges balesetekről már ne is beszéljünk.)

Azt sem kell szégyelleni, ha az idegen szakembert (vagy a barátokat) napközben csak vízzel, üdítővel kínálgatjátok, s a nap végére tartogatjátok az esetleges sörözgetést, fröccsözgetést.

Az is jó megoldás lehet, ha a szaki napidíját megtoldjátok fizetéskor egy kis összeggel, mondván, hogy azt a sörpénznek szántátok.

(Az igazi, munkáját hozzáértéssel és felelősséggel végző mesteremberek meg akkor sem fogadnák el napközben az alkoholos védőitalt, ha azzal kínálnátok őket.)