Évszázadokkal ezelőtt (középkor, barokk kor) jóval több por volt a szobákban, mint manapság. Volt ennek következménye, vagy csak a szemünket zavarja igazából ha meglátjuk?

Fürödni egyáltalán nem volt divat a középkorban, sokan büszkék voltak rá, hogy sosem fürödtek, még királynék is, úgy tartották ugyanis, hogy a fürdéstől elvékonyodik a bőr és az ártó, betegséget okozó szellemek könnyebben bejutnak a testbe.

Szerintem nem volt érezhető a negatív hatása, mivel a legtöbben a harmincas éveikben meghaltak járványban,háborúban vagy bármilyen más sérülésben(a munkavédelem gyakorlatilag ismeretlen volt)

Még az 1960-es években sem volt fürdőszoba,mosógép,porszívó.

A konyha jó esetben járólapos volt,de faluhelyeken földes volt,sokszor még a szoba is. Városon volt padló a szobákban. A szőnyeget évente néhányszor a szabadban kiporolták,és néha ecettel átdörzsölték.

Az ágyakban szalmazsák volt. A szalmát évente egyszer cserélték benne. Csak a jómódú házaknál volt matrac.

Takarózni tolldunyhával vagy paplannal takaróztak,és a párna is tollal töltött volt.

Mosdani esténként egy nagy lavórban mosdottak. Városokban néha elmentek a városi fürdőbe fürödni.

Az udvarok sem voltak füvesítve, sok fa és virág volt.A gyerekek a porban játszottak.

Mégsem voltak semmire allergiásak.

Ma éppen a túlzásba vitt higiénia miatt olyan sok az allergiás beteg. Az immunrendszerük nem tud már védekezni,mert későn kerül kapcsolatba az allergén elemekkel.

Csatlakoznék 19:12-hoz. Jártam például Székelyföld szegényebb falvaiban, ahol a mai napig nincs vezetékes víz, nemhogy fürdőszoba. Amúgy egy építészhallgatóknak szervezett felmérőtábor volt, de ez mellékes, a lényeg, hogy végigjártunk egy rakás régi parasztházat, ahol már csak egy-két öreg lakott. A tisztaságot valóban nem vitték túlzásba, de a korukhoz képest meglepően életerősek voltak. Én 80 éves embert úgy sprintelni egy vödör almával a kezében addig még nem láttam.

Mondjuk ebből messzemenő következtetéseket azért nem lehet levonni, mert mi nyilván azokkal az öregekkel találkoztunk, akik egyáltalán megérték azt a kort. A gyengébbek lehet hogy kiszelektálódtak, és már valahol Csaba királyfi jobbján ülnek a csillagok közt.

Ne felejtsük el megemlíteni, hogy régen nagyon magas volt a csecsemő és gyermek halandóság, aminek az egyik oka a higiénia teljes hiánya volt.

Az is igaz, hogy ma átestünk a ló másik oldalára az agyon fertőtlenített környezetünkkel.

Szerintem a hosszú életkor egyik titka a stresszmentes élet volt. Ma feszültséggel kelünk, feszülten fekszünk. Régen Józsi bácsi kiment kapálni a szőlőbe reggel. Egész nap friss levegőn mozgott. Nem b.szogatta a főnök mindeféle b.zi diagrammal meg statisztikával. Józsi bácsi megette a tenyérnyi koleszterindús szalonnáját, elszívta a kapadohányt, megitta a maga borát, aztán 90 évesen úgy halt meg, hogy miden foga megvolt. De nem idegesítette magát. Gondoljatok a székely viccekre, ahol ez a nyugodt hozzáállás van kifigurázva.

Maga a poros környezet nem ártalmas az egészségre.

De manapság már nemcsak a csúnya látvány miatt is portalanítanak, hanem azért is, mert büdös. Egy poros lakásban nincs jó illat. Ahol por van, ott állott szag is van.

régebben az emberek nem jártak annyit közösségbe, mmint zárt térbe, ahol terjengett a testszaguk, kint voltak a kertben, művelték a földet, nem egy vacak irodába voltak összezárva 30an 20nm-en.

azért a vasárnapi templom előtt gondolom megmosdottak.

manapság azt vesszük természetesnek, ha valakinek jó illata van, agyon van öntve 1 liter dezodorral. régen meg az enyhe izzadtságszag volt a megszokott, tehát nem bántotta az orrukat annyira.

a nagyszüleim a 20-as évek végén születtek, falusi környezetben nőttek fel, de anyukám mesélte, hogy náluk mindennap legalább megmosdottak, ha nem is áztak a kádban órákat.

aztán amikor elkészült az új ház, már volt szép fürdőszoba, és minden este rendes fürdés tetőtől talpig.

Azért érezték ők is az illatokat :) Nem véletlen találták fel a parfümöt, a testszag leplezésére. Gazdagék használták is bőségesen. Szintúgy nem véletlen volt mindenkinek nagy kertje és üvegháza: a frissen vágott virággal nagyszerűen lehet illatosítani a szobákat. Csak persze marha drága.

Szerintem nem voltak porosak amúgy a paloták: a személyzet tisztán tartotta. Főleg ahol gyönyörű intarziás padló volt: azt rendszeresen viaszozni kellett, hogy szép fényes legyen.

A paraszti világban a döngölt padló, ha az már más kérdés. Ők nyilván nem fényezgették. De azért arra minden nap fordított energiát a feleség, hogy legalább egy nap egyszer kisöpörjön. Az már elég ahhoz, hogy ne álljon a por. A ledöngölt agyag meg nem porzik.

Szerintem: nyugodtan el lehet képzelni, hogy minden patyolat volt. Oké, földes házban nem mostak fel, de amúgy mindent megcsináltak ugyanúgy, mint ma. A függönyöket, terítőket, stb. évente többször mosták, húsvét, karácsony, szüret előtt. Ha belegondolunk: ma sem nagyon mos az ember évi 3-4 alkalomnál többször függönyt.

Ami nem volt, az egyrészt a gyakori fürdés, másrészt a mindenáron mindent fertőtlenítés. Itt az oldalon olvastam, hogy valaki írta, hogy naponta lefertőtleníti a lakásban található összes kilincset. Teljesen általános, hogy az emberek fertőtlenítőszerrel mossák fel a szobáikat. Ezek a dolgok azok, amiket túlzásba viszünk ma. A lakásunknak - minden lakásnak - megvan a maga baktériumtelepe, amire az ott lakók immunisak. Épp ezért totál felesleges ezt kinyírni..