Mi a különbség a zártkerti és a külterületi ingatlan között?

A telekkönyvi nyilvántartás a földterületeket két osztályba sorolja.

Lehetnek belterületiek és külterületiek.

A zártkert kategória, ma már hivatalosan nem használt minősítés, viszont a tulajdoni lapokon ezeket még számos esetben nem írták át, ráadásul a köznyelv is még napi szinten használja.

A zártkerti kategóriába sorolt területek voltak, (ill. vannak) a településhez tartozó szőlők, gyümölcsösök, pincék, zártkerti gazdasági és pihenő célú épületek.

Ma, hivatalosan csak belterületi és külterületi földek léteznek, és a "zártkert" a külterülethez tartozik.

A külterületen általában csak néhány százalék (általában 3%) a terület beépíthetősége, míg a belterületen akár a száz százalékos beépíthetőség is esetenként elérhető.

Amennyiben zártkertben lévő ingatlant kíván megvásárolni, akkor lényeges körülmény, hogy a tulajdoni lapon mi a megnevezése a szóban forgó ingatlannak.

Ha a zártkerti jelleghez igazodóan mondjuk gazdasági épület, akkor hiába lakás minőségű az épület, annak illetéke 10% lesz, azaz nem számít lakóngatlannak, nincs hozzá fél szoc.pol., lakóingatlanvásárlási jellegű hitel, stb...

Ha családi ház a megnevezése a tulajdoni lapon, akkor kedvezményes illetékkel vásárolható és minden szempontból lakóingatlannak tekintendő.

Azonban az önkormányzatok a belterületi ingatlanok tekintetében felelnek nagyobb felelősséggel az ottani infrastruktúráért, útért, közművekért, szemétszállításért, ugyanez a felelősség a külterületen nem ilyen szigorú, azaz külterületi lakóingatlan esetében ilyen hátrányok még érhetik a vevőt.

( kimásoltam a www.ingatlanszotar.hu oldalról )