Minek köszönhető ez a különbség?

A beletett tüzelőanyag vagy a kéményből visszajutó füst az ami más lehet. Vannak olyan tüzelőanyagok amiknek magasabb az égési hőmérséklete, ez könnyebben károsítja az anyagát, esetleg a nagyobb tömegű beletett fűtőanyag is számít ilyenkor. De leginkább a kéményben a vízpárával találkozó füstből "csepeghet" vissza maró hatású anyag, ami a kazánban könnyebben találkozik az égéstér falával és korrodálja.

De lehet, hogy szimplán más a sparhelt anyaga, lemez és lemez között is van némi különbség a vas és ötvözőanyagainak tekintetében.

A sparhelteknél gyakran a sütőn keresztül jut a füstgáz a kéménybe, a kéményből így nem a legforróbb részre jut vissza a savas gáz, kevésbé okoz bajt.

Most biztos sokan fognak azzal jönni, hogy "régen még anyagból voltak" és ma már minden bóvli. Ebben van is igazság valamilyen szinten, de egy modern kazán sem megy tönkre pár év alatt, ha az megfelelően van használva és karbantartva.

Lehet selejt, lehet gyengéb minőségű anyag. De ha ez rendszeresen előfordul, akkor ott biztosan a nem rendeltetésszerű használat van a háttérben (pl. szénnel fűtik a fatüzelésű kazánt).

A vízteres kazánoknál nagyon sokan nem építik ki a kazánvédőkört, aztán elkezdenek friss fával tüzelni, savas kémhatású a lecsapódó kondenzátum, a vaslemezt korrodálja.

A helyzetet tovább rontja a lefojtott égés.

A sparhelt meg nem vízteres. Minimális a kondenzátum. Sőt még az a kevés sem érintkezik közvetlenül a lemezzel mert samott is van benne.

Igazából a modern kazánoknak nincs semmi baja, csupán tudni kéne használni őket.