Kiterített ruha = melegebb szoba?

1l víz elpárolgása kb. 0.6 kWh hőt von el.

Centrifuga után nem sok víz marad a ruhákban.

szerintem 2l-nél nem több, nyilvân rugamennyiségtől és qnyagtól is függ.

az durván 1 kWh, szóval annyi energia kell pluszban, mintha egy 2000W-os hősugárzót veretnél fél óráig.

De a ruha lassan szárad, szóval jobb példa, hogy ez pont annyi, mintha egy 40W-os izzót égetnél egy napig.

De ez egy lakás fűtéséhez képest teljesen elenyésző, és a megnövekedett páratartalom miatt még úgy is érzed, hogy melegebb van.

#2: a oárás kevegőt azért érezzük meoegebbnek, mert a párolgás annál lassabb, minél párásabb a levegő. Az ember izzadással (párolgással) hűti magát.

Ha a levegő már nagyon párás, a hűtésünk nem fog működni. E

Ha jól értem, a kérdező azért ír 2-3 fokkal melegebbet, mert mérte.

Ez lehet, hogy tényleg így van, és melegebb van, de ez garantáltan független a párolgástól. Talán kint nincs annyira hideg, kisebb a lakás hőleadása, ezért van melegebb bent, vagy feljebb van tekerve a fűtés, stb.

A párolgás által elvont hő nem jelentkezik sehol hő formájában, az eltűnt a világból. Illetve, nem eltűnt, hanem tárolódik. Majd a pára lecsapódásakor fog ismét megjelenni.

Ha a víz egy "magasabb" halmazállapotba kerül, akkor hőt von el a környezetétől, "alacsonyabb" halmazállapotba kerülve pedig hőt ad le.

Konkrét kísérletekkel:

Vizet teszel egy edénybe, bele egy hőmérőt, és felrakod a gáztűzhelyre. A víz melegedni fog, aztán mikor eléri a 100 fokot (tengerszinten, mert magasabb helyen alacsonyabb hőmérsékleten forr, de ezt most hagyjuk), akkor hiába megy alatta ezerrel a gáz, 100 foknál nem lesz melegebb, mert a befektetett hőt elviszi a párolgás folyamata.

Általános iskolában csináltunk olyan kísérletet, hogy lombikba tettünk jeget, alágyújtottunk a Bunsennel, és mértük a hőmérsékletét. A jég hőmérséklete szépen emelkedett 0-ig, aztán mikor olvadni kezdett, onnantól semmit nem változott. Ameddig egy darab jég is volt az olvadékvízben, addig hiába melegítettük. Csak a jég eltűnése után kezdett melegedni a víz.

Visszafelé:

A mezőgazdaságban enyhébb tavaszi fagyok esetén vizet permeteznek a virágzó gyümölcsfákra. Mivel a megfagyó víz hőt szabadít fel. Ameddig permetezik a vizet, és ez fagy rá a fákra, jégbevonatot képezve, addig a virágok hőmérséklete 0 fok közelében marad, és nem fagynak el a -5 fokban.

Azért kiváncsi lennék azoknak a vegzettségére, akik lepontozták a 3-as válaszomat.

Meg a veleményük is érdekelne a témában :)))