Miért baj ha megfagy a fal a belső hőszigetelés miatt?

Ahoz hogy egy 50-cm fal átfagyjon,igen hidegnek kell lenni-e .

pl.2-hónapig tartó -20 nak kell lenni-e .

Nálunk ilyen hideg nincs .

Penészedés amiatt,van mert a falak talajnedvességet szív fel .

Természetes jelenség.

A vizesedést csak,porózus tömítéssel lehet meg állítani .

Szerintem nem neked kellene felmérni, hogy mit is szigetelhetsz le és mit nem, hanem egy szakembernek, aki 20 éve ezzel foglalkozik.

Ha pedig a szakember véleménye nem érdekel, akkor az sem igazán számít, hogy itt mit írnak a népek.

Már bocs, de kit érdekel, hogy fagyoskodik-e télen a tégla vagy a malter?!

Sőt az autóm is kint didereg egész télen.

Még egyik sem reklamált.

Nálam vagy 20 éve van belülről szigetelve a szobákban az emeleti fal körben, mert az volt a cs. házunk hideg fala.

Szerencsére nem olvassa a fal az itteni kommenteket, így semmiféle penész vagy egyéb probléma sem jelentkezett eddig.

Hol írnak ilyeneket veszélyforrásnak?

Az egyik veszélyforrás az, hogy a fal lehűl és a benti páratartalom kicsapódik, ami penészesedést okoz.

A másik az _lehet_, hogy ha a falban vízcső fut és az fagy meg.

Az, hogy a pára belefagyjon a falba, ugyancsak nagy hideget kíván. Ilyenkor sem a tégla szokott tönkremenni, hanem csak a belső vakolás, mert 2 cm vakolaton keresztül nehezen jut el a tégláig nagy mennyiségű nedvesség.

A kocsi hamarabb tönkremegy, ha kinn rohad az esőben, hóban, fagyban, mintha benn állna egy fűtött garázsban.

Kb. a fallal is ugyanez a helyzet. Egy ideig ellenáll az időjárásnak, aztán már nem.

A ház alaptestét és lábazatát fagyálló anyagokból építik, pl. betonból de a főfalakat már nem. A beton ha nedves, akkor sem károsítja a fagy.

De ha pl. egy Porotherm NF tégla átnedvesedik és ki van téve a fagynak, akkor néhány szezon alatt széthullik. Ha száraz, akkor persze annak sem árt a fagy.

Jogosan vetődik fel a kérdés, hogy mitől nedvesedhet át a tégla.

Erre a válasz az, hogy a lakás levegőjétől.

A meleg levegőben sokkal több nedvesség képes feloldódni, mint a hideg levegőben.

26 C fokos levegő maximum 24,4 g/m3, míg a -10 C fokos levegő ennek kevesebb mint 1/10-ét, 2,15 g/m3 vizet tud feloldani, ez a maximum, ezt nevezik 100% relatív páratartalomnak.

Egy 26 C fokos lakás relatíve száraz (40% relatív páratartalmú) levegője 9,76 g/m3 nedvességet tartalmaz oldott állapotban. Ha ez a levegő -10 C fokra lehül, akkor 9,76-2,15=7,61 g nedvesség folyadékká alakul minden egyes m3 levegőből.

A belső hő szigetelésnél az okozza a problémát, hogy ha a lakás meleg páradús levegője be tud jutni a hideg téglafalba, akkor nedvesíteni fogja a téglát.

A tégla persze bizonyos nedvességet gond nélkül elvisel, és még a -10 C fokos környezet felé is képes elpárologtatni bizonyos mennyiséget, de nem minden határon túl. Persze lehet feszegetni ezeket a határokat, csak nem érdemes, ha nem muszály.

Belső hőszigetelés esetén fontos, hogy legyen egy belső párazáró réteg.

Hasznos a folyamatos elszívás, ami a lakásban uralkodó légnyomást folyamatosan alacsonyabb értéken tartja mint a környezeti légnyomás. Ez működhet gravitációs elven is, tehát egy sima szellőző kürtő is megteszi. Nem szükséges ventillátorra gondolni.