Gravitációs rendszerre kondenzációs kazán? Vegyestüzeléshez vékony csövek és alacsony hőmérsékletű radiátorok?

A vékony cső alap dolog. Mivel a gáz könnyen rugalmasan, pontosan szabályozható fűtésrendszert ad. Így a vizet gyorsan felmelegíti; hamarabb lesz meleg, nem tud túlfutni sem. A sok víz felfűtése igaz sok energiát vesz fel, de a lakásban túlfűtést eredményez, és hosszabb ideig kell fűteni; így nagyobb a hőingás.

Vannak okos termosztátok, amelyek ezt kiküszöbölik ma már.

A nyitott rendszer is több oxigénfelvételt eredményez, ami meggyorsítja a csövek korrózióját, élettartamát, és sok üledék is keletkezik így.

Hőcserélővel tudod illeszteni a kondenzációs kazánt a meglévő rendszerhez. Direktbe kötni nem ajánlott, mert az üledék gyorsan eltömíti az új kazánt.

Megjegyzem, ha jól méretezed, fával nem igazán fogsz fűteni, mert főleg tavasszal és ősszel kedvezőbb lesz gázzal menni. (a legális, számlás fához képest)

Egy jól átgondolt fűtés korszerűsítés, mindig az épület szigetelésével kezdődik...

Ha nem piaci áron jutsz a tüzifához, akkor érdemes egy jobb hatásfokú, takarékosabb szilárdtüzelésű fűtésű rendszerben gondolkodni.

Itt a rendszeren van a hangsúly. Pl.: Szilárdtüzelésű/faelgázosító kazán puffer tárolóval és hálózati melegvíz készítési lehetőséggel. Emellett megmaradhat tartalékfűtésnek a régi gázkazán. Mivel nem a gázkazán a fő fűtő berendezés, lényegtelen, hogy milyen a hatásfoka. Teljesen felesleges 1 millió Forintot beleverni egy olyan berendezésbe ami jóesetben is csak az fűtési időszak felében üzemelne.

Ha piaci áron tudsz csak fát venni, akkor viszont a gázzal érdemes foglalkozni. Ebben az esetben a gázkazánt érdemes cserélni. Itt is szintén rendszerben gondolkodva. Tehát fűtés és melegvízkészítésre is ezt kell használni.

Vastag csövekkel és a nagy víztartalmú radiátorokkal az az egyedüli probléma, hogy a szobatermosztáton beállított hőmérséklet elérése után hiába kapcsol le a fűtési rendszer. A nagy víztömeg továbbra is fűt. Azaz túlfűt. Ami pazarló. Azaz nem takarékkos, növeli a fűtés költségeit.

Két megoldás létezik a problémára. Vékonycsöves rendszer, kis víztérfogatú radiátorokkal. Ennek hátránya, hogy baromi drága.

A másik: időjárás követő fűtés vezérlés. Ez gázkazánhoz 40-80EFt. Szilárd tüzeléshez 150-200EFt. Nem drága. Ez egy öntanuló elektronika. Néhány nap alatt megtanulja a házad viselkedését különféle viszonyok közt. Figyeli a külső és a belső hőmérséklet változásait. Ha hüvösebb lesz oda kint fokozza a fűtést. Ha nő a kinti hőmérséklet, akkor csökkenti a fűtés intenzitását. Ki tudja számítani mennyi az adott pillanatban elszökő energia amit a fűtéssel kell pótolni. Megtudja tanulni a fűtésirendszer hőtehetetlenségét. Komfortos, mert soha nem hidegek a radiátorok.

Egy szobatermosztáttal ki-be kapcsolgatott rendszerhez képest az időjárás követő vezérléssel 20% energa takarító meg.

Nem kell ezt a dolgot túl bonyolitani. Kondenz kazán lesz a fő fűtési rendszer. A vegyeshez veszel 1 tágulási tartály,ebből is zárt rendszer lesz.A kondenz k.alatt kell a csöveket összehozni,vissza csapó szelepeket beépiteni.Ha kondenz üzemel,akkor a kazán vizét ne melegitse.Illetve forditva is igy müködik. A vegyeshez kell keringtető.

Kell egy csőregiszter,ami majd a keringtetőt kapcsolja,mondjuk 30 foknál.Kizárva hideg víz keringtetését .Az elméletét leirtam,csak jó szakembert keress a kivitelezéshez.Meg villanyszerelőt is .

A kazánt ilyen öszvéres megoldással nem szabd túlfűteni,mert baj esetén nem lehet egy pillanat alatt a tüzet megszüntetni .

Nálunk a cserépkályha van közösitve a gáz kazánnal .

" Kell egy csőregiszter,ami majd a keringtetőt kapcsolja"

Ezt azért gondold át kedves válaszoló.