Milyen legyen a falazóhabarcs keverési aránya, ha téglafalat szeretnék felépíteni, majd azt be szeretném vakolni, a vakolóanyag keverési aránya milyen legyen?

Falazáshoz:

4-5 lapát homok, 2 lapát cement, egy lapát mész, és annyi víz hogyha a kanálra veszed megtartsa a formáját, de még kenhető legyen!

Alapvakolat (grúz): víz, sok cement, kevés homok, kakaó sűrűségű legyen, ezzel kell a falat belocsolni (fándlival felcsapkodni), száradni hagyni.

Durvázó: 4-5 lapát homok, egy lapát cement, egy lapát mész, és annyi víz, hogy kb. tejbegríz sűrűségű legyen. Egy-másfél cm vastag réteg, ha meghúzott léccel lehet elsimítani. (lekaparni a felesleget)

Simító: 4-5 lapát homok, 1/2 lapát cement, egy lapát mész, és annyi víz hogy híg legyen, de a falon még megmaradjon, ezt már vékonyan 2-3 mm vastagon kell felvinni, és ha kicsit meghúzott simítóval elsimítani.

Ez a kérdés egy kezdő, ámbár lelkes amatőr kőművesnek fontos és alig talál választ. Saját tapasztalataim.

Nálam a habarcs és a vakolat:

1 térfogatrész mészhidrát, 3-4 térfogatrész rostált homok, 0,3 térfogatrész cement.

A beremendi cementes zsák hátán is van recept. Szokták az 1c:1m:3h receptet is, abból olyan kemény vakolat lesz, hogy győzöd majd kivésni, ha kell.

A cementet és a hidrátot vízzel péppé kevered, majd a homokot több lépésben adagolod hozzá. Így nem porzik annyira és homogén lesz. Sokan ugrálnak, hogy ez híg, a mi házunk (és még jó néhány millió) áll a mai napig úgy, hogy a vakolat és a malter nem látott cementet.

Az így kapott vakolat (főleg az 1:4:0,3) megfelelően puha, utólagos vésésnél ez nem árt. Szilárdsága tökéletes.

A kőműves erősen vízterhelt falhoz Renovex H adalékot adott mész helyett, kiváló vakolat lett belőle, jobb lett, mint a kipróbált csoda páraáteresztő vakolatok. És jóval olcsóbb.

Felhordás:

Az alap legyen szilárd, pormentes. Kicsit meg kell locsolni, port lemosni. Nem kell túlzásba vinni, mert ha teljesen átitatod vízzel, akkor felúszik rajta az anyag és nem tapad oda. Az se jó, ha rögtön kikapja az anyagból a vizet, meg az se, ha nem tudja kikapni.

Kezdők mindig túlvizezik az anyagot, ami nem baj, csak lassabban, több menetben tudják eldolgozni. Gyakorolni kell. Ha egyszer felcsapod a falra, akkor a fal kezdi kiszívni belőle a vizet és meghúzza magát. A vakolat nem gipsz, addig alakítható, amíg a víztartalmában úsznak a szemcsék. Ha felcsapás után sokáig alakítgatod, kenegeted, letéped az alapról.

Felcsapod - léccel meghúzod - ott hagyod.

Ha nagyon nem sikerült elsőre, másnap kaparással (fűrészlap, vakolatkaparó) lehet alakítgatni.

Profi kőművest láttam. Felcsapta a gúzt, az húzott. Másnap feldobálta a vakolatot, kicsit léccel elegyengette. Miután meghúzott, ugyanazzal az anyaggal, vizes kicsi fa simítóval gyönyörű simára csiszolta körkörös mozdulatokkal. Simítóvakolat nem kellett.

Mivel ezt egy amatőr nem fogja tudni így megcsinálni, kicsit többet kell dolgozni. A vakolatot fel lehet kenni glettvassal is, vagy a legjobb az egyenesre lecsapott végű kicsi kőműveskanál. A serpenyő is kicsi legyen (kb. 0,5l), mert a csuklót a nagy kikészíti. Felrakod a vakolatot, léccel oldalirányba húzkodva tolod felfele, a felesleget leválasztod, majd ott hagyod. Nagy valószínűséggel sok helyen megreped száradás közben, nem gond, attól még az alapon rajta marad. A simítóvakolat eltünteti.

Aki nem nagyban csinálja, érdemes zsákos anyagot venni, abban adalékok is vannak, könnyebb vele dolgozni.

Úgy is dolgoztam, hogy volt fölösleges csemperagasztóm, dobtam egy keveset a sima vakolatba, így már nem repedt meg.

A simítás nagyon egyszerű. Zsákos simítóanyagot kell venni. Nem találsz olyan finom homokot tüzépen, ami abban van. Ott is a víztartalom a döntő. Ha túlvizezed, nagyon lassan húz meg tudod elkezdeni simítani.

Felkened glettvassal, glettvasat szögben megdöntve lehúzod a felesleget. Hagyod száradni egy kis időt. Majd megnedvesített műanyaghabbal körkörös mozdulatokkal simára kenegeted. Ahova kell még anyag, oda dobsz. Ha túl vizes, akkor a műanyaghab beletapad, tépi, kell hagyni száradni. Ezzel azért mérsékelten sietni kell, mert ha beköt, akkor nem túl könnyű simítani. Ezt se kell túlzásba vinni és tükörsima falat csinálni, mert az a glett dolga.

Utánaöntözés, locsolás, túlvizezés maximum tűző napon, vagy nagyon szeles helyen (sem). A túlvizezés kihozza a meszet a felületre és szépen kivirágosodik.

Ha csak vakolatleesést javítasz foltban, akkor figyelni kell, hogy a vakolat-simító magasságát ne a régi vastag festékréteghez simítsd hozzá, mert ha azt utána lekaparod, az új vakolatod ki fog állni. Ezért először érdemes falkaparással indítani az építkezést, mivel baromira koszol és egy csomó helyen találsz még lezuhanó vakolatot.

Ha puha, mállós vakolatot találsz, nem kötelező teljesen levakarni, mert szét lehetne vakarni néhány házat ilyen alapon. Ami esik, vagy teljesen szétázott, az jöjjön le. Ami csak úgy alapban puha, mállik, azt alapozóval meg kell fogatni.

Leírom a tapasztalatomat. Én nem zsákos mésszel, hanem mészpótlóval készítettem a habarcsot. Én a 4kg homok : 0,4kg cement : 0,45kg víz : 0,0034kg mészpótló. A félreértések elkerülése végett átírva egyszerűbbre: 36kg homok: 3,6kg cement: 4,05l víz: 3cl mészpótló.

A liter vizet beleöntöttem a betonkeverőbe, hozzá öntöttem a 3cl mészpótlót. Közben gép forgott. Elkeveredtek. Aztán hozzáöntöttem a 3,6kg cementet. Ez is elkeveredett. Végül ráöntöttem a 36kg homokot. Víz adagolásával a habarcs állaga változtatható. Akkor jó, ha a kanálra tapad. Nem csurog le róla (akkor túl vizes), nem esik le róla (akkor száraz). A cement mennyisége 1kg-ig növelhető a 4kg homokhoz (közelítve az 4:1 arányt). Ebben az esetben a habarcs keményebb lesz a kötést követően (nem biztos, hogy ez jó, meg kell gondolni).