Faékszerek és apró fa dísztárgyak készítéséhez milyen fák alkalmasak és hogyan kell ezeket beszerezni, előkészíteni és megmunkálni?

Mennyire legyen strapabíró, mennyit szántok reá, s még ezernyi kérdés felmerülhet - a faanyag színén és erezetén kívül... A felületkezelés az megint más tészta.

[itt jóval bővebben leírtam volna, de inkább töröltem az egészet] Méretek, stb? Mert nálam a 10x10-es gerenda már lassan aprónak számít...

Bükkfából is lehet.

Itt van trópusi hulladék darab fa is (jó áron).

[link]

Kell egy megfelelő méretű faág. Megédesíti az életet az, ha semmiféle betegség nem sújtotta, nincs benne csomó, nincs rajta ág. szép egyenes, nem túl vékony, nem túl vastag. Be kell szerezni a kívánt ágdarabot, lehántani a kérgét (opcionális, de erősen javallott), a két végére meg enyvvel, faragasztóval, vagy valami mással újságpapírt kell ragasztani. Mondjuk erre a célra jó az olajfesték (jó vastagon), vagy a paraffin is. Ekkor száraz, szellős, napfénytől védett helyen szárítani kell. Ahhoz, hogy igazán száraz legyen a fa, kb. 3 centinként egy évig nem kell birizgálni, csak békén hagyni. Tehát ha kerül egy tizenöt centi vastag ág, azt legalább öt évig kell hagyni száradni. Az más kérdés, hogy manapság a műszárított fák korában, s ebben a rohanó világban erre mindenki magasról tesz. A vastagabb ágakat, fatörzseket szárítás előtt érdemes felszeletelni vagy felszeleteltetni szélezetlen deszkákká, s a szárítás helyén máglyába rakni.

Gyümölcsfa (szilva, cseresznye, meggy, dió, körte, eper, stb) alapanyagot tavasszal lombtalanításkor lehet beszerezi. Bükk, tölgy, hárs, kőris, gyertyán, s egyéb kereskedelemben is forgalmazott faanyagok beszerzéséért javaslom egy asztalosműhely meglátogatását, a leeső darabkákat szerintem kispénzért, vagy akár ingyen is odaadják - s ez utóbbiakat már lehet is farigcsálni, mert állítólag már szárazak. Fatelepeken ezeket lehet kapni köbméterre is...

A megmunkálás is egy érdekes témakör, de ebbe nem mennék bele mélyebben. Kezdetnek elég lehet egy igen éles faragókés is, a hozzá tartozó fenőkővel, bőrrel. A többi szükséges szerszám beszerzése meg már csak azon múlik, hogy mit is szeretnétek egyáltalán készíteni... Mert ugye szükség lehet vagy száz féle vésőre (nem elírás), esetleg esztergára (ha sorozatba készítenétek valamit), talán gyalura, szalagfűrészre (ha netán deszkából is kellene farigcsálni dísztárgyakat), vagy olyan dolgokra, amire nagyhirtelen nem is gondolnék.

Felületkezelésre keményolaj, viasz. Lehet persze lakkozni, festeni, égetni és utána csiszolni, pácolni, satöbbi.

Ennyi megteszi alap gyanánt, ezzel el lehet indulni, ugyanis az egész témakört kimerítő választ egyszerűen képtelenség egyszerre leírni.

A repedések meg annak köszönhetőek, hogy hirtelen és sok nedvességet vesztett az anyag, ráadásul az sem egyforma tempóval távozott a fának a különböző részein. Ismétlem önnön magamat, valami úton s módon le kell zárni a faanyag bütüjét, hogy a 'lapján' száradjon leginkább, a csomókat kerülni kell mint a tüzet. A hirtelen 'klímaváltozás' sem tesz jót ilyen téren a fának.

Érdemes megpróbálkozni olyan helyeken, ahol műszárítást is végeznek (halványlila segédfogalmam sincs arról, hogy a környéketeken merre fele végeznek ilyen tevékenységet). Ha van egy kis szerencséd, akkor párszáz pénzért bevállalják a hozott faanyag szárítását is, egy hónapnál rövidebb idő alatt (ha jól dobja ki a gép, akkor akár 3-4 nap is lehet). De ugyanitt lehet beszerezni nagyker áron juhar, éger, bükk, dió, tölgy, stb faanyagokat, jellemzően borsosnak tűnő köbméter árért (pl. egy 4000x150x25 deszka, az 0,015 köbméter, tehát nem egy egetverő összeg, még 200k HUF/m^3 esetén sem). Ha nincs időd és türelmed otthon szárítgatni a fát, akkor ez egy reális alternatíva.