Hányszor segítettél másnak valamit barkácsolni, és milyen kapcsolatban vagy vele/velük?

Érdekes kérdés! Hiszen, amióta a hatóság, Országos Munkavédelmi és Munkaügyi Főfelügyelőség ellenőrizheti a kaláka, vagyis szívességi munkavégzést, sokan félnek baráti munkálatokra hívni/vagy elmenni ilyen munkára. Főként akkor, ha nem csak pár órás tevékenységről van szó, hanem több napon, héten, hónapon keresztül tartó rendszeres munkavégzésről, mint egy építkezés.

[link]

Jómagam 53 éves vagyok, így megéltem azt a világot annakidején, amikor az ilyen szívességi kaláka munkák általánosak voltak. Rokonok, barátok gyakran végeztek segéd vagy szakmunkákat ismerősöknek. Sőt, akkor még pénzt is elfogadhattak ezért, nem csupán jelképes, "gesztus értékű viszonzást", ahogy a hatóság fogalmaz. A magánúton épített családi és hétvégiházak többsége így épült fel. Jöttek a rokonok, barátok és ki ki a tudása szerint segített. De kisebb háztartási, házkörüli munkákra is akadtak ismerősök. Nagy kincs volt, ha ismert az ember szakikat és nem kellett hivatalos melóst hívni. Nem mellesleg, a Kádár korszakban kevés maszek (egyéni vállalkozó) volt, a hivatalos munkákat állami szervek dolgozói végezték. Ilyen-olyan ingatlan fenntartó, házkezelő szervek, műszakicikk javításokra pl. a Gelka. Ezekre nagyon sokat kellett várni! Jellemző volt, hogy napok vagy akár hetek után érkeztek ki még egy csőtöréshez is. Amikor végre jelen voltak, gyakran nem volt alkatrész, így azokra is várni kellett. (akár még a csempékre, burkolólapokra is) Központilag megrendelte az ember a munkát a hivataltól, majd a szakik az alkatrészeket... Számtalan filmben, kabaréjelentben feldolgozták ezt a szituációt. Egyik legjobb az Én vagyok Jeromos c. film, Alfonzó, Kállai Ferenc, Psota Irén, Harsányi Gábor, Bujtor István, Pálos Zsuzsa szereplésével.

[link]

Nagyon jól bemutatja, mennyire nem ment a munka állami üzemidő alatt és ugyanazon szakik, mennyire tudtak hajtani szívességi munkában (persze plusz pénzért). Kabaréjelentben nagyon ikonikus a Megjött a Mester (1983 vagy 1984).

[link]

De még az Égigérő fű c. filmbe is szerepe volt ennek a helyzetnek a kaláka munkától a hivatali ügyintézésig (utóbbi 49:50-től).

[link]

Az építkezés bemutatására nagyon remek a Riadó a Pitypang Szállóban c. humoros kisfilm Alfonzó főszereplésével.

[link]

Az én alap szakmám a Gépszerelő - Karbantartó lakatos, vagyis számtalan szaktudást igényló szakmunka. Évekig dolgoztam ebben a munkakörbe, így állítom, valódi ezermester típus vagyok. Ebből eredően nagyon sok szívességi munkát végeztem életem során. Miután szétverték a magyar ipart, egyre inkább az ingatlan üzemeltetés felé tendáltam. (fémipari lakatos munkák, ív - láng - védőgázas hegesztés, gépszerelés, vízvezetékszerelés, egyszerűbb villanyszerelés, burkoló és kőműves munkák érintőleg, asztalos munkák, szobafestés - tapétázás, kerti munkálatok, targoncázás, darukezelés... és persze az IKEA bútorépítés 😉)

Nagy kedvencem volt a gépészetben, így egy időben műszaki rajzolóként dolgoztam. Majd a reklámgrafika felé mentem el. Informatikát, webgrafikát tanultam, végül videógrafikus lettem. Számítástechnikai szívességi munkáim is voltak, ahogy grafikusi, fotós, videós is akadt néhány.